Az örömhír Máté szerint

chapter 10


Chapters:


verse #1

Majd magához hívta tizenkét tanítványát és fennhatóságot adott nekik a tisztátalan szellemeken, úgyhogy kiűzhették őket s orvosolhattak minden betegséget s minden gyengeséget.


verse #2

A tizenkét apostol neve a következő volt: Első Simon, kit Péternek mondanak, majd testvére András, továbbá Zebedeus fia Jakab és annak testvére János,


verse #3

Filep és Bertalan, Tamás és a vámszedő Máté, Alfeus Jakabja és Taddeus,


verse #4

a vakbuzgó Simon és a karióti Júdás, ki el is árulta őt.


verse #5

Jézus aztán ezt a tizenkettőt küldte el a következő paranccsal: „A nemzetekhez vivő úton el ne induljatok, és szamaritánus városba be ne térjetek.


verse #6

Menjetek el inkább Izráel házának elveszett juhaihoz!


verse #7

Mikor hozzájuk mentek, ezt hirdessétek nekik: Közel jött a mennyek királysága!


verse #8

Erőtleneket gyógyítsatok, halottakat életre keltsetek, poklosokat megtisztítsatok, ördögi szellemeket kiűzzetek! Ingyen kaptátok, ingyen adjátok.


verse #9

Övetekben aranyat, ezüstöt, rézpénzt ne szerezzetek,


verse #10

se táskát az útra, se két köntöst, se sarut, se botot, hiszen méltó a munkás a táplálékára.


verse #11

Abban a városban, vagy faluban, melybe bementek, kutassátok ki, hogy ki méltó ott és annál maradjatok, amíg onnan el nem távoztok.


verse #12

Mikor egy házba beléptek, köszöntsétek azt.


verse #13

Ha méltó az a ház, békességetek szálljon rá, ha nem méltó, rátok térjen vissza.


verse #14

Ha valaki nem fogad be titeket s igéiteket nem hallgatja meg, távozzatok abból a házból, vagy városból és még a port is rázzátok le lábatokról.


verse #15

Bizony azt mondom nektek, Szodomának és Gomorrának az ítélet napján elviselhetőbb lesz a sorsa, mint annak a városnak.


verse #16

Lámcsak, úgy küldelek el titeket, mint bárányokat farkasok közé. Legyetek hát eszesek, mint a kígyók és tiszták, mint a galambok!


verse #17

Óvakodjatok az emberektől, mert ítélő tanácsoknak fognak átadni titeket, zsinagógáikban meg fognak ostorozni benneteket,


verse #18

helytartók és királyok elé hurcolnak titeket énérettem, tanúságtételül nekik és a nemzeteknek.


verse #19

Ha átadnának titeket, ne legyen gondotok arra, hogy miképpen, vagy mit szóljatok, mert abban az órában megkapjátok, amit mondanotok kell majd.


verse #20

Hiszen nem ti lesztek a szólók: Atyátok Szelleme lesz az, aki bennetek beszél.


verse #21

Testvér a testvérét, atya gyermekét fogja halálra adni, gyermekek szüleikre támadnak majd és megölik őket.


verse #22

Mindenki gyűlölni fog majd titeket az én nevem miatt. De aki végig állhatatos marad, megmenekül.


verse #23

Ha az egyik városban üldöznének majd titeket, fussatok a másikba. Bizony azt mondom nektek, Izráel városait nem járjátok végig addig, míg el nem jön az embernek Fia.


verse #24

Nincs tanítvány tanítója fölött, sem rabszolga ura fölött.


verse #25

Elég a tanítványnak, ha úgy lesz a sora, mint tanítójának s a rabszolgának, ha úgy lesz, mint urának. Ha a házigazda a Belzebub nevet kapta, mennyivel inkább a cselédjei.


verse #26

Ne féljetek hát tőlük! Mert nincs oly leplezett dolog, mely egyszer le ne lepleződnék és nincs olyan rejtett dolog, melyet meg ne ismernének.


verse #27

Amit a sötétségben szólok nektek, mondjátok ki a világosságban, és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek ki a házak tetejéről.


verse #28

Ne féljetek azoktól sem, akik a testet megölik, de a lelket megölni nincs hatalmukban! Féljétek inkább azt, akinek a lelket is, testet is hatalma van a gyehennán elveszteni!


verse #29

Ugye két verebet árulnak egy filléren? Atyátok nélkül mégsem eshetik egy sem a földre közülük.


verse #30

Nektek pedig még a hajatok szála is mind számolva van.


verse #31

Ne féljetek hát! Sok verébnél különbek vagytok.


verse #32

Vallást fogok tenni mennybéli Atyám előtt mindazok mellett, akik mellettem vallást tesznek az emberek előtt.


verse #33

De megtagadom én is azt mennybéli Atyám előtt, aki megtagad engem az emberek előtt.


verse #34

Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet vessek a földre. Nem békességet, hanem kardot vetni jöttem.


verse #35

Azért jöttem, hogy szétválasszam, és egymás ellen fordítsam az embert és atyját, a leányt és anyját, a menyet és napát


verse #36

s hogy az embernek a saját háznépe legyen az ellenségévé.


verse #37

Aki atyját vagy anyját énnálam jobban kedveli, nem méltó hozzám. Aki fiát vagy leányát énnálam jobban kedveli, nem méltó hozzám.


verse #38

Aki nem fogadja el keresztjét, és nem jön azzal utánam, nem méltó hozzám.


verse #39

Aki megtalálta lelkét, el fogja veszíteni, s aki értem elvesztette lelkét, meg fogja találni azt.


verse #40

Aki befogad titeket, engem fogad be, s aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött.


verse #41

Aki prófétát befogad, azért mert próféta, próféta jutalmát fogja kapni, aki igazságosat befogad, mert a neve igazságos, az igazságosnak jutalmát fogja kapni.


verse #42

És aki e kicsinyek közül egyet megitat egy pohár hideg vízzel csak azért, mert tanítvány a neve, bizony azt mondom nektek, nem fogja jutalmát elveszíteni.”

Chapters:


Books