Az örömhír Máté szerint

chapter 25


Chapters:


verse #1

Akkor a mennyek királysága tíz olyan szűzhöz lesz hasonló, kik fogták fáklyáikat és kimentek a vőlegény elé.


verse #2

Közülük öt ostoba volt, öt pedig eszes.


verse #3

Ostobák voltak ugyanis azok, akik fáklyát fogtak ugyan, de nem vittek magukkal olajat.


verse #4

Az eszesek ellenben a fáklyákkal együtt olajat is vittek edényeikben.


verse #5

Miután a vőlegény késett, mindannyian elszunnyadtak és aludtak.


verse #6

Éjfélkor kiáltás hangzott: Ni, a vőlegény! Jertek ki elébe!


verse #7

Akkor a szüzek mind felkeltek és felszerelték fáklyáikat.


verse #8

De az ostobák így szóltak az eszesekhez: Adjatok nekünk olajotokból, mert fáklyáink kialusznak.


verse #9

Csakhogy az eszesek így feleltek: Soha! Nekünk is, nektek is, nem lesz elég! Menjetek inkább az árusokhoz és vásároljatok magatoknak!


verse #10

De míg azok vásárolni jártak, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a lakodalomba. Aztán bezárták az ajtót.


verse #11

Utólag megjött a többi szűz is és így szólt: Uram, uram, nyisd meg nékünk!


verse #12

De az így felelt nékik: Bizony azt mondom nektek, nem ismerlek titeket.


verse #13

Ébren legyetek hát, mert sem a napot, sem az órát nem ismeritek!


verse #14

Ugyanígy hívja magához egy külföldre induló ember a rabszolgáit, rájuk bízva a vagyonát.


verse #15

Egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak egyet, mindenkinek képességéhez mérten. Azután elutazott.


verse #16

Elutazása után az, aki öt talentumot kapott, tüstént elővette, dolgozni kezdett a talentumokkal és szerzett hozzájuk még ötöt.


verse #17

Ugyanúgy a két talentumos szerzett még kettőt.


verse #18

De az, aki egyet kapott, elment, gödröt ásott a földbe és belerejtette urának ezüstjét.


verse #19

Sok idő múltán megjött azoknak a rabszolgáknak az uruk s leszámoltatta őket.


verse #20

Eléje járult az, aki öt talentumot kapott és vitt neki még öt talentumot. Uram – mondta –, öt talentumot adtál ide nekem, lásd, szereztem még öt talentumot.


verse #21

Ura ezt mondta neki: Jól van derék, hűséges rabszolgám, kevesen hű voltál, sokak fölé foglak állítani! Eredj be uradnak örömébe!


verse #22

A két talentumos is hozzáment és így szólt: Uram, két talentumot adtál ide nékem, nézd, még két talentumot szereztem.


verse #23

Ura ezt mondta neki: Jól van derék, hűséges rabszolgám! Kevesen hű voltál, sokak fölé foglak állítani! Menj be urad örömébe!


verse #24

Odajött az is, aki egy talentumot kapott és így szólt: Uram, úgy ismertelek meg téged, hogy kemény ember vagy, ott is aratsz, ahol nem vetettél, onnan is gyűjtesz, ahová magot nem szórtál!


verse #25

Féltemben elmentem és földben elrejtettem a talentumodat. Lásd, megvan neked, ami a tiéd!


verse #26

Ura ezt felelte neki: Lomha, rossz rabszolga! Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, onnan is gyűjtök, hová magot nem szórtam!


verse #27

A pénzváltók asztalára kellett volna hát pénzemet adnod, hogy mikor megjövök, nyereséggel kaptam volna meg azt, ami az enyém.


verse #28

Vegyétek el azért tőle a talentumot s adjátok oda annak, akinek tíz van.


verse #29

Mert mindenkinek, akinek van, adni fognak, úgyhogy feleslege lesz, de akinek nincs, attól azt is elveszik majd, amije van.


verse #30

Ezt a hasznavehetetlen rabszolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott lesz csak sírás és fogcsikorgatás.


verse #31

Mikor pedig az embernek Fia eljön majd dicsőségével, és vele jön valamennyi angyal, akkor ott fog ülni dicsőséges trónusán


verse #32

és eléje gyűjtik a nemzeteket mind. Akkor ő különválasztja majd őket egymástól, mint a pásztor különválasztja a juhokat a bakoktól.


verse #33

A juhokat jobbfelől fogja állítani, a gödölyéket pedig balfelől.


verse #34

Azután ezt fogja mondani a király a jobbfelől állóknak: Jertek Atyámnak áldottai, vegyétek örök birtokul azt a királyságot, mely a világ megalapítása óta nektek készült.


verse #35

Mert megéheztem s ti ennem adtatok, megszomjaztam s innom adtatok, jövevény voltam s körötökbe fogadtatok,


verse #36

meztelen voltam és felruháztatok, elerőtlenedtem és meglátogattatok, tömlöcben voltam és hozzám jöttetek.


verse #37

Erre az igazságosak ezt fogják neki felelni: Uram, mikor láttunk éhezni téged, hogy tápláltunk volna, vagy szomjazni, hogy megitattunk volna?


verse #38

Mikor láttunk téged jövevényként, hogy körünkbe fogadtunk volna, vagy meztelennek, hogy felruháztunk volna?


verse #39

Mikor láttunk téged elerőtlenedve, vagy tömlöcben, hogy hozzád mentünk volna?


verse #40

Ám a király ezt fogja mondani nekik: Bizony azt mondom nektek, mindazt, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel tettetek, velem tettétek.


verse #41

Azután így fog szólni a balfelől állókhoz: Átkozottak, menjetek előlem az örök tűzre, mely a vádlónak és angyalainak készült.


verse #42

Mert megéheztem, de ennem nem adtatok, megszomjaztam, de innom nem adtatok,


verse #43

jövevény voltam, körötökbe be nem fogadtatok, meztelen voltam, fel nem ruháztatok, elerőtlenedtem, tömlöcbe kerültem, meg nem látogattatok.


verse #44

Akkor azok is felelni fognak. Uram – fogják mondani –, mikor láttuk, hogy éheztél, szomjaztál, jövevény, meztelen, vagy elerőtlenült, vagy tömlöcben lettél volna, hogy kiszolgálhattunk volna?


verse #45

Erre ezt fogja felelni nekik: Bizony azt mondom nektek, amit e legkisebbek közül eggyel nem tettetek, azt velem nem tettétek.


verse #46

Akkor ezek el fognak menni örök büntetésre, az igazságosak pedig az örök életre.”

Chapters:


Books