Az örömhír Máté szerint

chapter 22


Chapters:


verse #1

Jézus újra beszélni kezdett s példázatokban mondta nekik a következőket:


verse #2

„A mennyek királysága olyan emberhez, éspedig olyan királyhoz hasonlít, aki fiának lakodalmat készített.


verse #3

Elküldte rabszolgáit, hogy hívják el a lakodalomba a hivatalosokat, de azok nem akartak eljönni.


verse #4

Újra elküldött ezúttal más rabszolgákat s azt üzente: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ebédemet elkészítettem: tulkaim, hizlalt állataim le vannak vágva, minden készen, jertek el a lakodalomba!


verse #5

Azok azonban nem törődtek a hívással, egyik szántóföldjére ment ki, a másik kereskedése után,


verse #6

a többiek pedig megragadták a király rabszolgáit, bántalmazták és megölték őket.


verse #7

A király erre haragra gyulladt, majd elküldte hadait, ama gyilkosokat elveszítette, s városukat felégette.


verse #8

Azután így szólt rabszolgáihoz: A lakoma kész, de a hivatalosak nem voltak rá méltók,


verse #9

menjetek el hát az utak keresztezéseire, s akiket éppen előtaláltok, azokat hívjátok el a lakodalomra.


verse #10

Azok a rabszolgák szét is mentek az utakra, összegyűjtöttek mindenkit, akit csak találtak, rosszakat is, jókat is, úgyhogy vendégekkel telt meg a lakodalmas ház.


verse #11

Mikor azonban a király bement megnézni a vendégeket, észrevett ott egy embert, aki nem volt lakodalmas ruhába öltözve.


verse #12

Pajtás – mondotta neki –, ide jöttél, holott nincs lakodalmas ruhád? Az néma maradt.


verse #13

Ekkor a király ezt mondta a felszolgálóknak: Kötözzétek meg kezét, lábát és vessétek ki a külső sötétségre, hol sírás és fogcsikorgatás lesz.


verse #14

Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a kiválogatottak.”


verse #15

Akkor a farizeusok elmentek és tanácsot tartottak, hogy beszédben hogyan csalhatnák őt kelepcébe.


verse #16

Elküldték hát hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal együtt. Így szóltak hozzá: „Tanító! Tudjuk, hogy igaz vagy s hogy az Isten útját a valóságnak megfelelően tanítod. Nem törődsz senkivel, nem nézed az emberek személyét.


verse #17

Mondd meg hát nekünk, mi a véleményed: szabad-e a császárnak adót fizetni, vagy sem?”


verse #18

Jézus felismervén azok gonoszságát, így szólt: „Miért kísértettek képmutatók?


verse #19

Mutassatok egy törvényes adópénzt.” Azok odavittek neki egy dénárt.


verse #20

„Kinek a képe ez és kinek a felirata?” – kérdezte tőlük.


verse #21

„A császáré” – felelték.” Nahát – mondotta erre nekik – adjátok oda a császárét a császárnak és az Istenét az Istennek.”


verse #22

Ahogy ezt hallották, elcsodálkoztak, azután otthagyták őt és eltávoztak.


verse #23

Aznap szadduceusok mentek hozzá, kik azt állítják, hogy nincs feltámadás.


verse #24

„Tanító – kérdezték tőle – Mózes azt mondta: Ha valaki gyermekek nélkül hal meg, a testvére lépjen sógorházasságra a testvér feleségével és támasszon a testvérének magot.


verse #25

Volt nálunk hét testvér. Az első miután megházasodott, gyermektelenül fejezte be életét, s feleségét a testvérére hagyta.


verse #26

Hasonlóan cselekedett a második, a harmadik, sőt mind a hét.


verse #27

Mindnyájuk után pedig meghalt az asszony.


verse #28

A feltámadáskor mármost a hét közül kié lesz az asszony? Hiszen mindegyiké volt.”


verse #29

Jézus válasza így hangzott: „Tévelyegtek, mert sem az írásokat nem ismeritek, sem az Isten hatalmát.


verse #30

Feltámadt testben ugyanis nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, úgy lesznek az égben, mint az Isten angyalai.


verse #31

A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok azt, amit Isten mondott nektek:


verse #32

Én vagyok Ábrahám Istene, Izsáknak Istene és Jákób Istene? Nem holtak Istene az Isten, hanem élőké.”


verse #33

Mikor a sokaság ezt hallotta, tanítása megdöbbentette őket.


verse #34

Mikor a farizeusok meghallották, hogy a szadduceusokat elnémította, összegyűltek ugyanott


verse #35

s közülük az egyik törvénytudó a következő kérdéssel kísértette meg Jézust:


verse #36

„Tanító, melyik a törvényben a legnagyobb parancsolat?”


verse #37

Ő így felelt: „Egész szíveddel, egész lelkeddel és egész gondolkodásoddal szeresd Istenedet, az Urat!


verse #38

Ez a legnagyobb és az első parancsolat.


verse #39

A második hozzá hasonló: Úgy szeresd felebarátodat, mint magadat!


verse #40

E két parancsolaton fordul meg az egész törvény és a próféták is.”


verse #41

Mikor a farizeusok összegyűltek, Jézus megkérdezte őket.


verse #42

„Hogy vélekedtek a Krisztus felől? Kinek a fia?” Azok így feleltek: „Dávidé.”


verse #43

„Hát akkor – kérdezte tőlük –, hogy hívhatja őt Dávid a Szellem által urának, amikor ezt mondja:


verse #44

Szólt az Úr az én uramnak: Ülj le jobbomra, míg ellenségeidet lábad alá nem vetem?


verse #45

Ha tehát Dávid urának hívja, hogy lehet fia neki?”


verse #46

Ám senki egyetlen szóval sem volt képes neki felelni, s attól a naptól fogva többé kérdéssel sem mert senki fordulni hozzá.

Chapters:


Books