Az örömhír Máté szerint
10. fejezet
1. vers
Majd magához hívta tizenkét tanítványát és fennhatóságot adott nekik a tisztátalan szellemeken, úgyhogy kiűzhették őket s orvosolhattak minden betegséget s minden gyengeséget.
2. vers
A tizenkét apostol neve a következő volt: Első Simon, kit Péternek mondanak, majd testvére András, továbbá Zebedeus fia Jakab és annak testvére János,
3. vers
Filep és Bertalan, Tamás és a vámszedő Máté, Alfeus Jakabja és Taddeus,
4. vers
a vakbuzgó Simon és a karióti Júdás, ki el is árulta őt.
5. vers
Jézus aztán ezt a tizenkettőt küldte el a következő paranccsal: „A nemzetekhez vivő úton el ne induljatok, és szamaritánus városba be ne térjetek.
6. vers
Menjetek el inkább Izráel házának elveszett juhaihoz!
7. vers
Mikor hozzájuk mentek, ezt hirdessétek nekik: Közel jött a mennyek királysága!
8. vers
Erőtleneket gyógyítsatok, halottakat életre keltsetek, poklosokat megtisztítsatok, ördögi szellemeket kiűzzetek! Ingyen kaptátok, ingyen adjátok.
9. vers
Övetekben aranyat, ezüstöt, rézpénzt ne szerezzetek,
10. vers
se táskát az útra, se két köntöst, se sarut, se botot, hiszen méltó a munkás a táplálékára.
11. vers
Abban a városban, vagy faluban, melybe bementek, kutassátok ki, hogy ki méltó ott és annál maradjatok, amíg onnan el nem távoztok.
12. vers
Mikor egy házba beléptek, köszöntsétek azt.
13. vers
Ha méltó az a ház, békességetek szálljon rá, ha nem méltó, rátok térjen vissza.
14. vers
Ha valaki nem fogad be titeket s igéiteket nem hallgatja meg, távozzatok abból a házból, vagy városból és még a port is rázzátok le lábatokról.
15. vers
Bizony azt mondom nektek, Szodomának és Gomorrának az ítélet napján elviselhetőbb lesz a sorsa, mint annak a városnak.
16. vers
Lámcsak, úgy küldelek el titeket, mint bárányokat farkasok közé. Legyetek hát eszesek, mint a kígyók és tiszták, mint a galambok!
17. vers
Óvakodjatok az emberektől, mert ítélő tanácsoknak fognak átadni titeket, zsinagógáikban meg fognak ostorozni benneteket,
18. vers
helytartók és királyok elé hurcolnak titeket énérettem, tanúságtételül nekik és a nemzeteknek.
19. vers
Ha átadnának titeket, ne legyen gondotok arra, hogy miképpen, vagy mit szóljatok, mert abban az órában megkapjátok, amit mondanotok kell majd.
20. vers
Hiszen nem ti lesztek a szólók: Atyátok Szelleme lesz az, aki bennetek beszél.
21. vers
Testvér a testvérét, atya gyermekét fogja halálra adni, gyermekek szüleikre támadnak majd és megölik őket.
22. vers
Mindenki gyűlölni fog majd titeket az én nevem miatt. De aki végig állhatatos marad, megmenekül.
23. vers
Ha az egyik városban üldöznének majd titeket, fussatok a másikba. Bizony azt mondom nektek, Izráel városait nem járjátok végig addig, míg el nem jön az embernek Fia.
24. vers
Nincs tanítvány tanítója fölött, sem rabszolga ura fölött.
25. vers
Elég a tanítványnak, ha úgy lesz a sora, mint tanítójának s a rabszolgának, ha úgy lesz, mint urának. Ha a házigazda a Belzebub nevet kapta, mennyivel inkább a cselédjei.
26. vers
Ne féljetek hát tőlük! Mert nincs oly leplezett dolog, mely egyszer le ne lepleződnék és nincs olyan rejtett dolog, melyet meg ne ismernének.
27. vers
Amit a sötétségben szólok nektek, mondjátok ki a világosságban, és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek ki a házak tetejéről.
28. vers
Ne féljetek azoktól sem, akik a testet megölik, de a lelket megölni nincs hatalmukban! Féljétek inkább azt, akinek a lelket is, testet is hatalma van a gyehennán elveszteni!
29. vers
Ugye két verebet árulnak egy filléren? Atyátok nélkül mégsem eshetik egy sem a földre közülük.
30. vers
Nektek pedig még a hajatok szála is mind számolva van.
31. vers
Ne féljetek hát! Sok verébnél különbek vagytok.
32. vers
Vallást fogok tenni mennybéli Atyám előtt mindazok mellett, akik mellettem vallást tesznek az emberek előtt.
33. vers
De megtagadom én is azt mennybéli Atyám előtt, aki megtagad engem az emberek előtt.
34. vers
Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet vessek a földre. Nem békességet, hanem kardot vetni jöttem.
35. vers
Azért jöttem, hogy szétválasszam, és egymás ellen fordítsam az embert és atyját, a leányt és anyját, a menyet és napát
36. vers
s hogy az embernek a saját háznépe legyen az ellenségévé.
37. vers
Aki atyját vagy anyját énnálam jobban kedveli, nem méltó hozzám. Aki fiát vagy leányát énnálam jobban kedveli, nem méltó hozzám.
38. vers
Aki nem fogadja el keresztjét, és nem jön azzal utánam, nem méltó hozzám.
39. vers
Aki megtalálta lelkét, el fogja veszíteni, s aki értem elvesztette lelkét, meg fogja találni azt.
40. vers
Aki befogad titeket, engem fogad be, s aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött.
41. vers
Aki prófétát befogad, azért mert próféta, próféta jutalmát fogja kapni, aki igazságosat befogad, mert a neve igazságos, az igazságosnak jutalmát fogja kapni.
42. vers
És aki e kicsinyek közül egyet megitat egy pohár hideg vízzel csak azért, mert tanítvány a neve, bizony azt mondom nektek, nem fogja jutalmát elveszíteni.”
Könyvek
