Az örömhír Máté szerint
24. fejezet
1. vers
Jézus aztán eltávozott a templomból. Mialatt az úton ment, hozzáléptek tanítványai, hogy a templom épületeit mutogassák neki.
2. vers
Ő erre beszélni kezdett hozzájuk: „Látjátok-e mindezeket? – mondotta – Bizony azt mordom nektek, hogy kő kövön nem fog itt maradni, melyet le nem rombolnak.”
3. vers
Mikor később az Olajfák hegyén ült, hozzámentek a tanítványai magukban és megkérdezték: „Mondd meg nekünk, mikor történnek meg ezek s mi lesz a te megérkezésednek és a kor befejeződésének jele?”
4. vers
Jézus így válaszolt nekik: „Vigyázzatok, hogy valaki el ne tévelyítsen benneteket!
5. vers
Mert sokan jönnek majd el az én nevemmel, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! És ezzel sokakat el fognak tévelyíteni.
6. vers
Háborúkról, háborús hírekről is kell majd hallanotok. Vigyázzatok, meg ne riadjatok! Ezeknek meg kell lenniük, de velük még nem jön el a vég.
7. vers
Mert nemzet nemzet ellen, és királyság királyság ellen fog felkelni, helyenként éhínségek és földindulások lesznek.
8. vers
Mindezzel azonban csak kezdődnek a vajúdás fájdalmai.
9. vers
Akkor lesz majd, hogy nyomorúságra adnak s megölnek titeket és az én nevemért az összes nemzetek gyűlölete ér titeket.
10. vers
Akkor sokan megbotlanak majd, s tőr fogja meg őket, egymást árulják majd el, és egymást gyűlölni fogják.
11. vers
Sok hamis próféta is támad és sokakat eltévelyítenek.
12. vers
Annak következtében, hogy törvényrontással telik meg a világ, a legtöbb emberben elhidegül a szeretet.
13. vers
De aki végig állhatatos marad, megmenekül.
14. vers
A királyságnak ezt az örömhírét a nemzeteknek tanúságtételül az egész lakott földön hirdetni fogják, és csak akkor érkezik el a vég.
15. vers
Ha aztán meglátjátok, hogy a Dániel prófétán át kijelentett utálatos pusztítás a szent helyen áll – aki olvassa, értse meg –,
16. vers
akkor, akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre,
17. vers
aki a háztetőn lesz, ne szálljon alá, hogy házából valamit elvigyen,
18. vers
aki a mezőn lesz, ne térjen vissza, hogy köpenyét felvegye.
19. vers
Jaj lesz azokban a napokban a várandósoknak és a szoptatós anyáknak.
20. vers
Imádkozzatok, hogy futásotok ne télen legyen, se szombaton.
21. vers
Mert akkor nagy szorongás lesz, amilyen a világ kezdetétől fogva mostanáig nem volt és többé nem is lesz.
22. vers
Ha azokat a napokat meg nem rövidítenék, egyetlen hús sem menekülne meg. De a kiválogatottakért azokat a napokat megrövidítik majd.
23. vers
Akkor, ha valaki ezt mondaná: Ni! Itt van a Krisztus! Vagy: Ott van! Ne higgyétek!
24. vers
Mert hamis felkentek és hamis próféták fognak támadni, nagy jeleket, csodákat fognak tenni, hogy – ha lehetséges – még a kiválogatottakat is eltévelyítsék.
25. vers
Lám, előre megmondottam nektek.
26. vers
Ha tehát azt mondják majd nektek: Ni, a pusztában van! Ne menjetek ki! Ni, a kamrákban! Ne higgyétek!
27. vers
Mert ahogy a villámlás napkeleten támad, s napnyugatig ellátszik, úgy lesz az ember Fiának megérkezése is.
28. vers
Ahol a hulla lesz, oda gyűlnek majd a saskeselyűk.
29. vers
Ama napok nyomorúságát követően tüstént elsötétül majd a nap, a hold nem sugároz fényt, a csillagok az égből lehullanak, és a mennyei hatalmak meginognak.
30. vers
Akkor aztán láthatóvá lesz az égen az ember Fiának jele. Akkor gyászolni fognak a föld összes törzsei, és meg fogják látni az embernek Fiát, ahogy az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel eljön.
31. vers
Akkor hangos kürtszóval szét fogja küldeni angyalait, hogy az ég egyik szélétől a másik széléig a négy szél irányából őhozzá gyűjtsék kiválogatottait.
32. vers
A fügefától tanuljátok el ezt a példázatot. Ha a fügefa ága kizsendül, és levelek hajtanak ki rajta, tudjátok, hogy közel a nyár.
33. vers
Így akkor is, mikor majd mindezeket beteljesülni látjátok, tudni fogjátok, hogy közel van ő már a küszöbön.
34. vers
Bizony azt mondom nektek, hogy az a nemzedék nem múlik el addig, amíg mindezek meg nem történnek.
35. vers
A menny és a föld el fognak múlni, de az én beszédeim el nem múlnak.
36. vers
Ama nap és amaz óra felől pedig senki sem tud semmit, a mennyek angyalai sem, a Fiú sem, egyedül csak az Atya.
37. vers
Mert amilyenek Noé napjai voltak, olyan lesz az ember Fiának megérkezése.
38. vers
Mint ahogy az özönvizet megelőző napokban ettek, ittak, nősültek, férjhez mentek az emberek, ameddig csak Noé be nem ment a bárkába
39. vers
és nem ismerték fel a veszélyt, amíg el nem jött az és el nem ragadta valamennyiüket: úgy lesz az ember Fiának megérkezése is.
40. vers
Akkor ketten lesznek a mezőn: egyiket magukhoz veszik, a másikat otthagyják.
41. vers
Két asszony őröl egy malommal: az egyiket magukhoz veszik, a másikat otthagyják.
42. vers
Legyetek hát ébren, mert nem tudjátok, hogy melyik napon jön el Uratok!
43. vers
Azt meg tudjátok, hogy a ház gazdája, ha tudná, hogy melyik őrváltáskor jön a tolvaj, ébren maradna, és nem engedné, hogy házát keresztülvájja.
44. vers
Ezért legyetek ti is készen, mert az ember Fia abban az órában jő el, melyben nem is gondoljátok!
45. vers
Ki bizonyul hát akkor hűséges és eszes rabszolgának? Az ilyet ura azért állította cselédsége fölé, hogy azoknak a maga idejében kiadja a táplálékot.
46. vers
Az a rabszolga lesz boldog, akit ura, mikor megjön, ebben a munkában talál.
47. vers
Bizony azt mondom nektek, hogy mindene fölé fogja helyezni őt.
48. vers
Ám ha az a rabszolga gonosz és azt gondolja szívében: Elidőzik még az én uram.
49. vers
És aztán elkezdi verni rabszolgatársait, és a részegekkel együtt eszik, iszik:
50. vers
majd azon a napon, melyen nem várja s abban az órában, melyet nem is sejt, megérkezik annak arabszolgának az ura,
51. vers
s kettévágatja őt, s részét a képmutatók között jelöli ki majd. Ott lesz csak sírás és fogcsikorgatás.
Könyvek
