Bírák könyve
capítulo 3
verso 1
Ezek pedig a pogányok, akiket meghagyott az Úr, hogy azok által tegye próbára Izráelt, mindazokat, akik már nem élték át a Kánaánért folytatott harcokat.
verso 2
Csak azért, hogy Izráel fiainak újabb nemzedékei is megtanuljanak harcolni, azok is, akik azelőtt nem élték át azt.
verso 3
A filiszteusok öt fejedelemsége, a kánaániak mindnyájan és a szidóniak meg a hivviek, akik a Libánon hegyvidékén laktak, a Baal-Hermón hegyétől a Hamátba vivő útig.
verso 4
Ezeket azért hagyta meg az Úr, hogy próbára tegye Izráelt, hogy meglássa, vajon engedelmeskednek-e parancsainak, amelyeket atyáiknak parancsolt Mózes által.
verso 5
Így Izráel fiai a kánaániak, hettiták, emóriak, perizziek, hivviek és jebúsziak között laktak.
verso 6
Lányaikat feleségül vették, a saját leányaikat pedig odaadták az ő fiaiknak, és azok isteneit szolgálták.
verso 7
Gonoszul cselekedtek Izráel fiai az Úr szeme előtt. Elfelejtkeztek Istenükről, az Úrról, és a Baaloknak és az Aséráknak szolgáltak.
verso 8
Ezért fölgerjedt az Úr haragja Izráel ellen, és Kúsan-Risátaimnak, Mezopotámia királyának a kezébe adta őket, és nyolc évig szolgáltak Izráel fiai Kúsan-Risátaimnak.
verso 9
Ekkor az Úrhoz kiáltottak Izráel fiai, és az Úr szabadítót támasztott Izráel fiainak, hogy megszabadítsa őket: Otniélt, Kenaz fiát, Káléb öccsét.
verso 10
Az Úr Lelke volt rajta, és így bíráskodott Izráelben. Amikor hadba indult, az Úr a kezébe adta Kúsan-Risátaimot, Mezopotámia királyát, és kemény kézzel bánt el Kúsan-Risátaimmal.
verso 11
Azután megnyugodott a föld negyven esztendeig. Akkor meghalt Otniél, Kenaz fia.
verso 12
De Izráel fiai ismét gonoszul cselekedtek az Úr szeme előtt. Ezért hatalmassá tette az Úr Eglónt, Móáb királyát Izráel fölött.
verso 13
Ez magához gyűjtötte Ammón és Amálék fiait, és elment, megverte Izráelt, és elfoglalták a pálmák városát.
verso 14
Izráel fiai tizennyolc esztendeig Eglónt, Móáb királyát szolgálták.
verso 15
Ekkor Izráel fiai ismét az Úrhoz kiáltottak, és az Úr szabadítót támasztott nekik: Éhúdot, a benjámini Gérá fiát, aki balkezes volt. Amikor Izráel fiai ajándékot küldtek általa Eglónnak, Móáb királyának,
verso 16
Éhúd szerzett magának egy egykönyöknyi hosszú kétélű kardot és ruhája alatt a jobb csípőjére kötötte.
verso 17
És bemutatta az ajándékot Eglónnak, Móáb királyának; Eglón pedig igen kövér ember volt.
verso 18
Miután elvégezte az ajándék bemutatását, elbocsátotta az embereket, akik az ajándékot behozták.
verso 19
Ő maga pedig visszatért a Gilgálnál levő bálványszobroktól, és azt mondta: Titkos beszédem van veled, ó, király! Az így felelt: Hallgass! Ekkor kimentek előle mindnyájan, akik körülötte álltak.
verso 20
Éhúd akkor ment be hozzá, amikor a fenti hűs szobájában éppen egyedül ült. Éhúd ezt mondta neki: Istennek üzenete van hozzád rajtam keresztül. Ekkor az fölkelt a trónról.
verso 21
Akkor Éhúd kinyújtotta a bal kezét, kirántotta jobb csípőjén levő kardját, és beledöfte annak hasába.
verso 22
Még a markolata is beszaladt a pengéje után, és a háj körülfogta a pengét, mert nem vonta ki a kardot a hasából, sőt a vékonyán is áthatolt.
verso 23
Éhúd pedig kiment a csarnokba,* miután behúzta maga után az emeleti szoba ajtószárnyait, és bezárta azokat.
verso 24
Amikor elment, jöttek a szolgák, és látták, hogy íme, a fenti szoba ajtajai be vannak zárva, és ezt mondták: Bizonyára szükségét végzi a hűsölőszobában.
verso 25
De mikor untig várakoztak, és senki nem nyitotta ki a fenti szoba ajtaját, fogták a kulcsot, kinyitották, és íme, ott feküdt uruk holtan a földön.
verso 26
Éhúd pedig elmenekült, amíg azok késlekedtek, és elhaladva a bálványszobrok mellett, Szeirába futott.
verso 27
Amikor megérkezett, kürtjébe fújt Efraim hegyén, Izráel fiai pedig lementek a hegyről az ő vezetésével.
verso 28
Ezt mondta nekik: Gyertek utánam, mert kezetekbe adta az Úr ellenségeteket, Móábot. Erre levonultak utána, és elfoglalták a Jordán Móáb felé eső gázlóit, és senkit nem engedtek átkelni rajtuk.
verso 29
Levágtak akkor a móábiak közül mintegy tízezer embert, mind erős és vitéz férfiakat úgy, hogy egy sem menekült meg.
verso 30
Így alázta meg Isten Móábot abban az időben Izráel keze által. És megnyugodott a föld nyolcvan esztendeig.
verso 31
Utána pedig Samgar, Anát fia volt a bíró, aki hatszáz filiszteus férfit ölt meg egy ökörösztökével. Ő is megszabadította Izráelt.
Libros
