Evangélium Szent János írása szerint

capítulo 16


Capítulos:


verso 1

ezeket mondám tinektek, hogy valamiben meg ne bántassatok.


verso 2

az zsinagógából kitiltanak titeket. de eljő az óra, hogy valaki megölend titeket, az láttassék őneki, hogy az Istennek áldozatot teszen.


verso 3

és ezeket teszik tinektek, mert nem ismerték az én Atyámat, sem engemet.


verso 4

de ezeket mondám tinektek, hogy mikoron az idő eljövend, megemlékezzetek azokról, hogy én megmondottam légyen tinektek. ezeket kediglen tinektek eleitől fogva meg nem mondottam, mert tiveletek valék,


verso 5

mostan kediglen elmegyek, ahhoz, az ki engemet elbocsáta, és senki meg nem kérd engemet tiközületek, hová megyek.


verso 6

de hogy mivel ezeket mondám én tinektek, az szomorúság betöltötte az ti szíveteket.


verso 7

de én igazságot mondok tinektek, hasznotokra vagyon tinektek, hogy én elmennék. mert ha el nem menendek, az vigasztaló tihozzátok nem jő. de ha elmenendek, tihozzátok bocsátom őtet.


verso 8

és mikoron az eljövend, bűnössé éri ez világot az bűn felől, és az igazulás felől, és az ítélet felől.


verso 9

az bűn felől azért, mert nem hisznek énbennem.


verso 10

az igazulás felől kediglen, mert az én Atyámhoz megyek, és ennek utána nem láttok engemet.


verso 11

az ítélet felől kediglen, mert ez világnak fejedelme immáron megítéltetett.


verso 12

ezeknek felette sok dolog vagyon, melyekről tinektek szólnom kellene, de mostan elmétekben nem viselhetitek.


verso 13

mikoron kediglen eljövend az, ki igazságnak lelke, minden igazságra vezet titeket. mert önmagától nem szól, hanem valami dolgokat halland, azt mondja, és azokat beszéli meg tinektek, melyek jövendőre lesznek.


verso 14

az engemet megdicsőít, mert az enyémből veszi, és meghirdeti tinektek.


verso 15

mind enyém, valamit az én Atyám bír. annak okáért mondám, hogy az enyémből viszi, és meghirdeti tinektek.


verso 16

egy kevéssé nem láttok engemet, és ismét egy kevéssé, és meg fogtok látni engemet, mert az én Atyámhoz megyek.


verso 17

mondának annak okáért nékik az ő tanítványainak közüle önközöttük. micsoda ez, hogy ezt mondja minekünk, egy kevéssé, és nem láttok engemet, és ismét egy kevéssé, és meg fogtok látni engemet, és hogy én az én Atyámhoz megyek?


verso 18

mondanak vala annak okáért. micsoda ez, hogy ezt mondja, egy kevéssé? nem tudjuk, mit szól.


verso 19

megérté kediglen az Jézus, hogy meg akarnák őtet kérdeni, és mondá őnekik. erről kérdezkedtek tiközöttetek, hogy ezt mondám, egy kevéssé, és nem láttok engemet, és ismét egy kevéssé, és meg fogtok látni engemet.


verso 20

bizony bizony mondom tinektek, sírni és keseregni fogtok ti, viszontag ez világ örülni fog, titeket kediglen keserűség foglal meg, de az ti keserűségetek örömre fordul.


verso 21

az asszonyi állat mikoron gyermeket szül, fájdalma vagyon, mert eljött az ő órája. mikoron kediglen az gyermeket szülte, immáron meg nem emlékezik az szomorúságról annak okáért, hogy örüljön rajta, hogy az született ember ez világon legyen.


verso 22

annak okáért tinektek is bizony az, hogy mostan keserűségetek vagyon, de ismét meglátlak titeket, és örülni fog az ti szívetek, és az ti örömeteket senki el nem veszi titőletek.


verso 23

és az napon semmire nem fogtok kérdeni engemet. bizony bizony mondom tinektek, valamit kértek az én Atyámtól az én nevemben, megadja tinektek.


verso 24

ez ideiglen semmit nem kértetek az én nevembe, kérjetek, és megadatik, hogy az ti örömetek fogyatkozás nélkül való legyen.


verso 25

ezeket közbeszédeknek általa mondám tinektek. eljő az idő, mikoron immáron nem közbeszédeknek általa szólok tinektek, hanem nyilván beszélek tinektek az én Atyám felől.


verso 26

az időben az én nevembe tesztek kérést. és nem mondom tinektek, hogy én jövendőre kérjem az én Atyámat tiértetek,


verso 27

mert az én Atyám önnön maga szeret titeket, mert ti is szeretétek engemet, és hisztek, hogy én az Istentől eredtem legyen el.


verso 28

az én Atyámtól eredék el, és ez világra jövék, ismét elhagyom ez világot, és az én Atyámhoz megyek.


verso 29

mondának őneki az ő tanítványai. íme mostan nyilván szólasz, és egy közbeszédet sem mondasz.


verso 30

mostan tudjuk, hogy mindeneket tudsz, és nem szükség teneked, hogy valamelyikünk tetőled kérdezkedjék. ebből hisszük, hogy az Istentől eredtél.


verso 31

felele őnekik az Jézus. mostan hiszitek?


verso 32

íme közel vagyon az óra, és immáron jelen vagyon, hogy tiközületek minden ide és tova elszakadozzon az ő tulajdonaira, és hogy engemet egyedül hagyjatok, demaga egyedül nem vagyok, mert az Atyám velem vagyon.


verso 33

ezeket mondám tinektek, hogy énbennem legyen az ti békességetek. ez világon háborúságtok vagyon, de bátrak legyetek, meggyőzém én ez világot.

Capítulos:


Libros