chapter 9
és bemenvén az hajóba az tengeren általkele, és az városba mene, holott akkoron őneki lakása vala.
és íme hozának őneki egy kór embert, kinek inai helyekről elindultanak és megszaladtanak vala. ki ágyban fekszik vala. és mikoron látta volna Jézus hitüket azoknak, az kik az kór embert hozták vala, mondá az embernek, kinek inai helyekről elindultanak és megszaladtanak vala. fiam, jó reménységben légy, megbocsáttatnak teneked az te bűneid.
és íme nékik az írástudóknak közüle ezt mondják vala őmagukban. ez ember Isten ellen való szidalmas beszédet szól.
és mikoron látta volna Jézus az ő gondolatukat, mondá. mire gondoltok ti gonoszt az ti szívetekben?
mert ez két dolog közül melyiket könnyebb mondani, ezt-e, megbocsáttatnak teneked az te bűneid, avagy ezt-e, kelj fel és járj?
hogy kediglen megtudjátok, hogy az embernek fiának hatalma legyen ez földön megbocsátani embereknek bűneit, mondá az kór embernek, kinek inai helyekről elindultanak és megszaladtanak vala. kelj fel, vedd fel az te viselőszékedet, és menj el az te házadhoz.
és az felkele, és az ő házához mene.
az népnek seregi kediglen, kik látták vala ezt, elcsodálkozának rajta, és dicsérik az Úristent, ki ilyen hatalmat engedett volna az embereknek közébe.
és mikoron elmúlt volna Jézus onnan, egy embert láta, ki az fukaroknak asztalánál veszteg ül vala, kinek Máté vala neve, és mondá őneki, jöjj énutánam. és az felkelvén őutána mene.
és lőn ez, hogy az Jézus letelepednék az Máté házában. és íme nagy sok fukarok és bűnösök telepedének le az Jézussal és az ő tanítványaival egyetembe, kik oda mentenek vala.
mikoron ezt látták volna az farizeusok, mondanak az ő tanítványinak. az ti mesteretek miért eszik az fukarokkal és az bűnösökkel?
és Jézus mikoron hallotta volna, mondá őnekik. nem szűkölködnek orvos nélkül azok, az kik egészségben vannak, hanem azok, az kik nehezen vannak.
sőt inkább menjetek el, és tanuljátok meg, mi értelme legyen amaz mondásnak. irgalmasságot akarok, és nem áldozatot. mert nem azért jöttem, hogy azokat hívjam az életnek megjobbítására, az kik jóknak ítélik magukat, hanem azokat, az kik bűnösöknek.
legottan őhozzá menének az Jánosnak tanítványi, és ezt mondák. mi okért böjtölünk mi gyakorta és az farizeusok, az te tanítványid kediglen nem böjtölnek?
és mondá őnekik Jézus. nemde lehet néki keserűségben az vőlegénynek fiai, az mennyi ideig ővelük vagyon az vőlegény? eljőnek az idők, mikoron elvétetik őtőlük az vőlegény, és akkoron böjtölni fognak.
senki nem ereszt az ó ruhába festetlen új posztófoltot, mert nem adja meg az ruhának az őhozzá illendő toldalékát, és az rajta való szakadás nagyobban megtetszik.
és nem töltik az új bort az ó tömlőkbe, mert ha különben tesznek, az tömlők megfakadnak, és az bor kiomol, és az tömlők is elvesznek, hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és egyetembe mindez két állat megmarad.
mikoron ezeket őnekik mondaná, íme egy főember jöve őhozzá, és az földre orcával leborula, és isteni tiszteletet tőn őneki ezt mondván. az én leányom meghala ez mai napon, de jövel, és tedd őrá az te kezedet, és megelevenedik.
és felkelvén Jézus elmene ővele mind az ő tanítványival egyetembe.
és íme egy asszonyállat, ki tizenkét esztendeiglen feküdt vala vérkórságban, hátul járulván az Jézus ruhájának szélét illeté.
mert ezt mondotta vala ő magában. ha nem egyebet, csak az ő ruháját illethessem is, meggyógyulok.
és Jézus hátrafordulván, minekutána meglátta volna őtet, mondá. bátorságod legyen leányom, az te hited gyógyított meg tégedet. és az illetésnek idejétől fogva meggyógyult vala az asszonyállat.
és mikoron az főembernek házába ment volna Jézus, és látta volna az síposokat és az zajgó népet,
mondá őnekik. álljatok felfelé, mert meg nem halt az leányifjú, hanem aluszik, és azok nevetik vala őtet.
mikoron kediglen az házból kényszeríttetik volna kimenni az népnek sokaságát, bemenvén Jézus az ő kezét fogá, és feltámada az leányifjú.
és kiterjede ez hír mind az egész földön.
és mikoron elmenne Jézus onnan, két vak mene őutána kiáltván és ezt mondván. könyörülj mirajtunk Dávidnak fia.
és mikoron az házba mene volna, az holott őneki lakása vala, őhozzá menének az vakok, és monda őnekik. hiszitek-e, hogy én ezt tehetem? mondának őneki. hisszük, Uram. legottan illeté az ő szemüket ezt mondván. az ti hitetek szerint legyen tinektek.
és megnyílék az ő szemük. és megfenyíté őket Jézus ezt mondván. meglássátok, hogy valaki ezt meg ne tudja.
és azok, mikoron elmentenek volna, nagyon kihirdeték ez dolgot mind az egész földön.
mikoron kediglen azok kimentenek volna, íme hozának őneki egy némi embert, kiben ördög vala,
és mikoron az ördögöt kiűzte volna, megszólala az néma, és az sereg nép elcsodálkozék ezt mondván. soha nem jelent meg ekképpen az Zsidóországban.
és az farizeusok mondanak vala. az ördögöknek ő fejedelminek általa űzi ki az ördögöket.
és Jézus minden városokat és falukat eljár vala az környékben, tanítván az ő zsinagógájukban, és prédikálván az mennyországnak evangéliumát, és meggyógyítván minden betegséget és minden kórságot az népeknek közötte.
mikoron kediglen látta volna az népnek nagy seregét, könyörüle őrajtuk, hogy elhagyattattanak volna, és ide és tova elszakadoztanak volna, miképpen az juhok, melyeknek pásztoruk nincsen.
legottan mondá az ő tanítványinak. bizony az, hogy sok az aratni való élet, de kevés az műves nép.
kérjétek annak okáért az aratni való életnek urát, hogy kényszerítsen műveseket menni az ő aratni való életébe.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly