Evangélium Szent Máté írása szerint

chapter 18


Chapters:


verse #1

az időben hozzá járulának az tanítványok az Jézushoz, és mondának. kicsoda mentől nagyobb az mennyeknek országában?


verse #2

és egy gyermeket őhozzá híván az Jézus őközükbe állatá, és mondá.


verse #3

bizony mondom tinektek, ha meg nem fordulandotok, és olyaténok nem lesztek, mint az gyermekek, be nem fogtok mehetni az mennyeknek országába.


verse #4

annak okáért valaki ilyen alázatosan viseli ő magát, mint ez gyermek, ez az, ki mentől nagyobb az mennyeknek országában.


verse #5

és valaki őhozzá veend egy gyermekecskét én nevembe, mint ez férfiú gyermekecske, engemet veszen az őhozzá.


verse #6

valaki kediglen bántására leend egynek ez ilyen kisdedeknek közüle, kik énbennem hisznek, jobb annak, hogy egy malomkövet kössenek az nyakára, és az tengernek mélységébe vessék.


verse #7

jaj ez világnak, hogy bántásra vagyon gonosz példát adván. mert szükség, hogy eljöjjenek az gonosz példaadásból való bántások, demaga jaj az embernek, az kinek általa az gonosz példaadásból való bántás eljött.


verse #8

hogyha az te kezed avagy az te lábad bántásodra vagyon teneked, vágd el azt, és vesd el tetőled. jobb teneked az életre bemenned, hogy sánta avagy inkább félszeg légy, hogynemmint két kézzel és két lábbal az örök tűzre bocsáttatnod.


verse #9

és ha az te szemed bántásodra vagyon teneked, vájd ki azt, és vesd el tetőled. jobb teneked hogy fél szemmel menj be az életre inkább, hogynemmint két szemmel az Gyehennának tüzébe vettessél.


verse #10

meglássátok, hogy meg ne utáljatok egyet is ez ilyen kisdedeknek közüle, mert mondom tinektek, hogy az ő angyali az mennyországban mindenkoron látják az én Atyámnak színét, ki az mennyországban vagyon.


verse #11

mert azért jött az embernek fia, hogy megtartsa az veszedelemtől azt, az mi elveszett volt.


verse #12

mi láttatik tinektek? ha valamely embernek száz juha leend, és ha azok közül egy eltévelyedendik, elhagyván az kilencvenkilenc juhot az hegyeken, nemde elmegyen-e és megkeresi az egy juhot, az mely eltévelyedett volt?


verse #13

és ha történendik ez, hogy megleli az juhot, bizony mondom tinektek, az egyen inkább örül, hogynemmint az kilencvenkilencen, mely juhok el nem tévelyedtenek volt.


verse #14

ezenképpen nincsen akarata az ti Atyátoknak, ki az mennyországban vagyon, hogy elvesszen egy ez kisdedeknek közüle.


verse #15

ha kediglen vétkezendik teellened az te atyádfia, menj el, és fedd meg őtet teközötted és őközötte.


verse #16

ha szódat fogadandja, megnyerted az te atyádfiát. ha szódat nem fogadandja, végy melléd egy embert avagy kettőt, hogy az két avagy három tanúnak szájával való vallással minden beszédnek ereje legyen,


verse #17

hogyha azoknak sem fogadja szavukat, mondd meg az egyházbeli népnek, hogyha az egyházbeli népeknek sem fogadja szavukat, úgyan tartsad, mint egy pogányt és egy fukart.


verse #18

bizony mondom tinektek, hogy valami dolgokat megkötözendetek ez földön, megkötözve lesznek az mennyországban is. és valami dolgokat megoldozandotok ez földön, oldozva lesznek az mennyországban is.


verse #19

ismét ezt mondom tinektek, hogyha tiközületek két ember egy akaraton leend ez földön akármi dolog felől, az melyet kirendelnek, megadatik őnekik az én Atyámtól, ki az mennyországban vagyon.


verse #20

mert valaholott ketten avagy hárman egybegyűltenek az én nevembe, ott vagyok őközöttük.


verse #21

legottan az Péter az Jézushoz járulván mondá. Uram, ha az én atyámfia énellenem vétkezendik, hányszor bocsássak meg őneki, megbocsássak-e hétszer?


verse #22

mondá őneki az Jézus. nem azt mondom teneked, hogy hétszer bocsáss meg őneki, hanem hetvenszer való hétszer.


verse #23

annak okáért hasonlatossá tétetik az mennyeknek országa az királyi méltóságbeli emberhez, ki számot akara vetni az ő szolgáival,


verse #24

és mikoron számot kezdett volna vetni, egy embert hozának őeleibe, ki tízezer talentum pénzzel tartozik vala őneki.


verse #25

és mikoron ez ember meg nem fizethetné, parancsolá az Úr, hogy mind ő magát eladnák, és mind feleségét, és mind gyermekit és minden marháit, hogy az fizetés meglenne.


verse #26

mikoron kediglen leesett volna előtte az szolga, esedezik vala őneki ezt mondván, Uram, légy engedelmes énhozzám, és mindeneket megfizetek teneked.


verse #27

megkönyörülvén az Úr az szolgán elereszté őtet, és az kölcsön pénzt is megengedé őneki.


verse #28

mikoron kediglen kijött volna onnan az szolga, talála egyet az ő szolgatársi közül, ki adós vala őneki száz pénzzel, mely pénz dénárnak mondatik, és megfogá azt, és elhatalmazván rajta, nyakát tekervén vonssza vala, és ezt mondja vala. add meg, az mivel tartozol.


verse #29

és leesék előtte az ő szolgatársa, és kéri vala őtet ezt mondván, légy engedelmes énhozzám, és mindeneket megfizetek teneked.


verse #30

de az nem akara, hanem elmene, és az tömlöcbe veté őtet, hogy ott lenne mindaddiglan, mígnem az adósságot megadná.


verse #31

mikoron ezeket látták volna az ő szolgatársi, felette igen bánák, és elmenének, és az ő uruknak mindeneket megjelentének, az mi dolgok lettenek vala.


verse #32

legottan előhívá őtet az ő ura, és mondá őneki. te gonosz szolga, az te adósságodat mind megengedém én teneked, mikoron könyörögtél volna énnekem,


verse #33

nemde kell vala-e teneked is könyörülnöd az te szolgatársadon, miképpen én is könyörültem vala terajtad? és az ő ura megharagvék,


verse #34

és az hóhéroknak kezébe adá őtet, hogy mindaddiglan kínzanák, mígnem megadná mind, az mivel adós vala őneki.


verse #35

ezenképpen teszen tinektek az én mennyei Atyám, és ha szívetekből meg nem bocsátandjátok mindentek az ti atyátokfiának az ő bűneit.

Chapters:


Books