chapter 12
és kezde őnekik hasonlatos beszéd szerint szólni: szőlőt plántála egy ember, és fövennyel bekerítette vala, és vályút vájt vala, és tornyot rakott vala benne, és művelőknek adta vala, hogy műveljék. és őmaga vidékbe mene,
és az szőlőművesekhez bocsátá egy szolgáját. hogy mikoron annak ideje volna, az szőlőnek hasznából részt tennének őneki.
és az szőlőművesek az szolgát meg megragadván igen verék, és üresen bocsáták mögé.
és ismét más szolgát bocsáta őhozzájuk és az művesek kövekkel meghajigálák az szolgát, és betörék az ő fejét, és tiszteletlenséggel illetvén bocsáták őtet mögé.
és ismét más szolgáját bocsátá el, és azt megölék, és sokakat egyebeket, kiknek közüle nékiket megverének, nékiket megölének.
annak okáért mikoron megint egy szerelmes fia volna őneki, azt is őhozzájuk bocsátá legutolszor ezt mondván. tisztelni és becsülni fogják az én fiamat.
az szőlőművesek kediglen őköztük ezt mondják vala. ez az örökös, jer, öljük meg őtet, és mienk leszen az örökség.
és megragadván őtet, megölék, és az szőlőből kiveték.
azért mit fog tenni az szőlőnek ura? eljő, és elveszti az szőlőműveseket, és az ő szőleit egyebeknek adja.
avagy ez írást nem olvastátok-e? az mely követ jóvá nem hagyván meghányának az alkotmánynak műveli, az kő az alkotmánynak szegletében fő kővé lőn.
ez fő kő az Úristentől szerezteték, és csodálatos az mi szemeinknek előtte.
és azon igyekezének vala, hogy őtet megfognák, és félnek vala az sereg néptől. mert tudják vala, hogy őellenük mondta volna az hasonlatos beszédet. és őtet elhagyák, és el menének,
és őhozzá bocsátanak nékiket az farizeusoknak és az Heródesnek emberei közül, hogy őtet beszédben megfognák.
és azok, mikoron őhozzá mentenek volna, mondának őneki. mester, tudjuk, hogy igaz beszédű vagy, és senkivel nem gondolsz. mert nem nézed az embereknek személyét, de az Istennek útját igazsággal tanítod, kell-e fél számlált adót adnunk az császárnak, avagy nem? adjunk-e, avagy ne adjunk?
az Jézus kediglen tudván az ő tettetességgel való dolgukat mondá őnekik: mit kísértetek engemet? hozzatok egy pénzt énnekem, mely dénárnak mondatik, hogy lássam,
és azok egy pénzt hozának őneki, és mondá őnekik. kié ez pénzen való kép és ez rajta való írás? mondának azok őneki: császáré,
és felelvén az Jézus mondá azoknak: adjátok meg császárnak azokat, az melyek az császáré, és az Istennek azokat, az melyek az Istené, és elcsodálkozának őrajta.
az Szadduceusok is őhozzá menének, kik azt tartják, hogy az feltámadás ne legyen, és megkérdék őtet, és mondának:
mester, Mózes azt írta minekünk, hogy ha valakinek atyjafia meghaland, és felesége maradand, gyermekei kediglen nem maradnak, hogy mivel ez Isten embernek atyjafia, elvegye az ő atyjafiának feleségét, és magzatot támasszon az ő atyjafiának.
hét atyafiak valának miközöttünk, és az első feleséget vőn magának, és ez mikoron megholt volna, magzatja nem marada.
és az második elvevé az feleséget, és az is meghala, és annak sem marada magzatja. az harmadik is azonképpen,
és mind heten elvevék az asszonyt, és azoknak sem marada magzatja. legutolsó lévén meghala az atyafiaknak felesége is.
annak okáért az fel feltámadásban, mikoron feltámadnak, az atyafiak közül melyiké leszen az feleség, mert az mind az hétnek felesége volt?
felelvén az Jézus mondá őnekik: nem annak okáért tévelyegtek-e, hogy az írást nem tudjátok, sem az Istennek tehetségét?
mert mikoron halottaiból feltámadnak, sem meg nem házasulnak, sem házasságra nem adattatnak, de olyanok akkoron, miként az angyalok kik az mennyországban vannak.
az halottakról kediglen, hogy fel feltámadnak, nem olvastátok-e az Mózesnek könyvében, hogy az csipkebokorban szólt legyen őneki az Isten ezt mondván: én vagyok az Ábrahámnak és az Izsáknak, és az Jákobnak Istene.
nem az holtakról mondatik az Isten Istennek lenni, hanem az élőkről. annak okáért ti igen tévelyegtek,
és mikoron őhozzá ment volna egy az írástudóknak közüle, és hallotta volna, hogy ők vélekednének, és látta volna, hogy jól felelt volna őnekik, ilyen kérdést tőn őtőle. minden parancsolatoknak közüle melyik első?
az Jézus kediglen felele őneki: minden parancsolatoknak közüle ez az első. hallgasd meg Izraelnek népe, az mi Urunk Isten, egy Úr!
és szeressed az te Uradat Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és teljes lelki igyekezetedből és teljes erőidből. ez az első parancsolat,
és az második, mely ez parancsolathoz hasonlatos, emez:. szeressed az te közel való emberedet, mint temagadat. ezeknél más nagyobb parancsolat nincsen.
és mondá őneki az írástudó: mester, jól mondád, és igazsággal, hogy egy legyen az Isten, és hogy ne legyen más őnálánál egyéb.
és hogy minden áldozatoknál nagyobb legyen embernek az Istent szeretni teljes szívből és teljes lelki értelemből és teljes lélekből és teljes erőből. és szeretni az közel való embert, mint önnön magát.
és az Jézus, mikoron látta volna, hogy eszesen felelt volna. mondá őneki. nem távol vagy az Istennek országától. és senki ez feleleteknek utána nem meri vala őtet megkérdeni.
és felelvén az Jézus mondá, mikoron az templomban tanítana: az írástudók miképpen mondják az Krisztust Dávidnak fiának lenni,
mert az Dávid Szentléleknek ihléséből mondotta ezt: mondá az Úr az én uramnak, ülj jobb kezem felől énnekem. míglen az te ellenségedet az te lábaidnak zsámolyul vetendem.
annak okáért mikoron az Dávid urának hívja őtet, miképpen lehet ő fia? és az sereg népnek közüle nagy sokan örömest hallgatják vala őtet.
és ezt mondja vala őnekik az ő tanúságadásában. őrizzétek magatokat az írástudóktól, az kik fehér ruhákban gyönyörködnek ide és tova járni, és vásáron való köszönést kívánnak,
és az gyülekezetekben első szer székeket, és az lakodalomban fő helyen való üléseket,
kik az özvegyeknek házait benyelik. és szín alatt hosszú imádságokat tesznek: ezeknek nehezebben fog esni az ő kárhozatjuk.
és mikoron az Jézus az templomnak pénztartó ládájának ellenébe ülne, néz vala az sok nép, miképpen vetne ércpénzt az templomnak pénztartó ládájába. és sok gazdag ember sok pénzt vet vala bele.
eljöve egy szegény özvegy, és két kisded pénzt vete az ládába, mely kvadránsnak mondatik.
és őhozzá híván az ő tanítványait mondá őnekik: bizony mondom tinéktek, hogy ez szegény özvegy többet vete az ládába, hogy nem mint mindezek, az kik ő előtte vetének.
mert azok mind abból vetének, az mi őnekik gazdagságuknak felette vala. de ez asszonyi állat az ő szükségéből mindent bevete, valamit bír vala, egész életére való marháját.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly