Bölcs Salamonnak példabeszédei

chapter 30


Chapters:


verse #1

Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.


verse #2

Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.


verse #3

És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.


verse #4

Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?


verse #5

Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.


verse #6

Ne tégy az ő beszédéhez, hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.


verse #7

Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.


verse #8

A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.


verse #9

Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!


verse #10

Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.


verse #11

Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.


verse #12

Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.


verse #13

Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!


verse #14

Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.


verse #15

A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;


verse #16

A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég!


verse #17

A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.


verse #18

E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:


verse #19

A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.


verse #20

Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.


verse #21

Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.


verse #22

A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,


verse #23

A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.


verse #24

E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:


verse #25

A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;


verse #26

A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;


verse #27

Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;


verse #28

A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.


verse #29

Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.


verse #30

Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;


verse #31

A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.


verse #32

Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.


verse #33

Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.

Chapters:


Books