Bölcs Salamonnak példabeszédei

chapter 6


Chapters:


verse #1

Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:


verse #2

Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.


verse #3

Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.


verse #4

Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,


verse #5

Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.


verse #6

Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!


verse #7

A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,


verse #8

Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.


verse #9

Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?


verse #10

Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;


verse #11

Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!


verse #12

Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,


verse #13

A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.


verse #14

Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.


verse #15

Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.


verse #16

E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:


verse #17

A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,


verse #18

Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,


verse #19

A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!


verse #20

Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.


verse #21

Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.


verse #22

Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.


verse #23

Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság és életnek úta a tanító-feddések.


verse #24

Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.


verse #25

Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;


verse #26

Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!


verse #27

Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?


verse #28

Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?


verse #29

Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!


verse #30

Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;


verse #31

És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;


verse #32

A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!


verse #33

Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.


verse #34

Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.


verse #35

Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.

Chapters:


Books