A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

chapter 23


Chapters:


verse #1

És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.


verse #2

És kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk, hogy ez a népet félrevezeti, és tiltja a császár adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja.


verse #3

Pilátus pedig megkérdé őt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És ő felelvén néki, monda: Te mondod!


verse #4

Monda pedig Pilátus a főpapoknak és a sokaságnak: Semmi bűnt nem találok ez emberben.


verse #5

De azok erősködének, mondván: A népet felzendíti, tanítván az egész Júdeában, elkezdve Galileától mind idáig.


verse #6

Pilátus pedig Galileát hallván, megkérdé, vajjon galileai ember-é ő?


verse #7

És mikor megtudta, hogy ő a Héródes hatósága alá tartozik, Héródeshez küldé őt, mivelhogy az is Jeruzsálemben vala azokban a napokban.


verse #8

Héródes pedig Jézust látván igen megörüle: mert sok időtől fogva kívánta őt látni, mivelhogy sokat hallott ő felőle, és reménylé, hogy majd valami csodát lát, melyet ő tesz.


verse #9

Kérdezé pedig őt sok beszéddel; de ő semmit nem felele néki.


verse #10

Ott állanak vala pedig a főpapok és az írástudók, teljes igyekezettel vádolván őt.


verse #11

Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.


verse #12

És az napon lőnek barátok egymással Pilátus és Héródes; mert az előtt ellenségeskedésben valának egymással.


verse #13

Pilátus pedig a főpapokat, főembereket és a népet egybegyűjtvén,


verse #14

Monda nékik: Ide hoztátok nékem ez embert, mint a ki a népet félrevezeti: és ímé én ti előttetek kivallatván, semmi olyan bűnt nem találtam ez emberben, a mivel őt vádoljátok:


verse #15

De még Héródes sem; mert titeket ő hozzá igazítálak; és ímé semmi halálra való dolgot nem cselekedett ő.


verse #16

Megfenyítvén azért őt, elbocsátom.


verse #17

Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy foglyot.


verse #18

De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!


verse #19

Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.


verse #20

Pilátus azért ismét felszólala el akarván bocsátani Jézust;


verse #21

De azok ellene kiáltának, mondván: Feszítsd meg! Feszítsd meg őt!


verse #22

Ő pedig harmadszor is monda nékik: Mert mi gonoszt tett ez? Semmi halálra való bűnt nem találtam ő benne; megfenyítvén azért őt, elbocsátom!


verse #23

Azok pedig nagy fenszóval sürgeték, kérvén, hogy megfeszíttessék; és az ő szavok és a főpapoké erőt vesz vala.


verse #24

És Pilátus megítélé, hogy meglegyen, a mit kérnek vala.


verse #25

És elbocsátá nékik azt, a ki lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe, a kit kértek vala; Jézust pedig kiszolgáltatá az ő akaratuknak.


verse #26

Mikor azért elvivék őt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezőről jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.


verse #27

Követé pedig őt a népnek és az asszonyoknak nagy sokasága, a kik gyászolák és siraták őt.


verse #28

Jézus pedig hozzájok fordulván, monda: Jeruzsálem leányai, ne sírjatok én rajtam, hanem ti magatokon sírjatok, és a ti magzataitokon.


verse #29

Mert ímé jőnek a napok, melyeken ezt mondják: Boldogok a meddők, és a mely méhek nem szültek, és az emlők, melyek nem szoptattak!


verse #30

Akkor kezdik mondani a hegyeknek: Essetek mi reánk; és a halmoknak: Borítsatok el minket!


verse #31

Mert ha a zöldelő fán ezt mívelik, mi esik a száraz fán?


verse #32

Vivének pedig két másikat is, két gonosztevőt ő vele, hogy megölessenek.


verse #33

Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya helyének mondatik, ott megfeszíték őt és a gonosztevőket, egyiket jobbkéz felől, a másikat balkéz felől.


verse #34

Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájok sorsot.


verse #35

És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig őt a főemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha ő a Krisztus, az Istennek ama választottja.


verse #36

Csúfolák pedig őt a vitézek is, odajárulván és eczettel kínálván őt.


verse #37

És ezt mondván néki: Ha te vagy a zsidóknak ama Királya, szabadítsd meg magadat!


verse #38

Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betűkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.


verse #39

A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá őt, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!


verse #40

Felelvén pedig a másik, megdorgálá őt, mondván: Az Istent sem féled-e te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy!


verse #41

És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük: ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett.


verse #42

És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban!


verse #43

És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.


verse #44

Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lőn az egész tartományban mind kilencz órakorig.


verse #45

És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.


verse #46

És kiáltván Jézus nagy szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondván, meghala.


verse #47

Látván pedig a százados, a mi történt, dicsőíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.


verse #48

És az egész sokaság, mely e dolognak látására ment oda, látván azokat, a mik történtek, mellét verve megtére.


verse #49

Az ő ismerősei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék őt, távol állának, nézvén ezeket.


verse #50

És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,


verse #51

Ki nem vala részes azoknak tanácsában és cselekedetében, Arimathiából, a zsidók városából való, ki maga is várja vala az Istennek országát;


verse #52

Ez oda menvén Pilátushoz, elkéré a Jézus testét.


verse #53

És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba,melyben még senki sem feküdt.


verse #54

És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.


verse #55

Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképen helyeztetett el az ő teste.


verse #56

Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket.


verse #57

És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.

Chapters:


Books