A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

chapter 21


Chapters:


verse #1

És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az ő ajándékaikat a perselybe.


verse #2

Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.


verse #3

És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:


verse #4

Mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, a mije volt, oda veté.


verse #5

És mikor némelyek mondának a templom felől, hogy szép kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, monda:


verse #6

Ezekből, a miket láttok, jőnek napok, melyekben kő kövön nem marad, mely le nem romboltatnék.


verse #7

Megkérdék pedig őt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?


verse #8

Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.


verse #9

És mikor hallotok háborúkról és zendülésekről, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni előbb, de nem jő mindjárt a vég.


verse #10

Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;


verse #11

És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből.


verse #12

De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek titeket, adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.


verse #13

De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok.


verse #14

Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek védelmetekre:


verse #15

Mert én adok néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.


verse #16

Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek némelyeket ti közületek.


verse #17

És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért.


verse #18

De fejeteknek egy hajszála sem vész el.


verse #19

A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket.


verse #20

Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása.


verse #21

Akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból: és a kik a mezőben, ne menjenek be abba.


verse #22

Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a mik megírattak.


verse #23

Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a nappokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.


verse #24

És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a pogányok ideje.


verse #25

És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,


verse #26

Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.


verse #27

És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, hatalommal és nagy dicsőséggel.


verse #28

Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti váltságtok.


verse #29

Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát és minden fákat:


verse #30

Mikor immár hajtanak, és ezt látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.


verse #31

Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.


verse #32

Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.


verse #33

Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.


verse #34

De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásának, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap:


verse #35

Mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.


verse #36

Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!


verse #37

Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák hegyének neveztetik.


verse #38

És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban.

Chapters:


Books