Az örömhír Márk szerint

chapter 9


Chapters:


verse #1

Azt is mondta nekik: „Bizony azt mondom nektek, hogy az itt állók között vannak olyanok, akik halált nem kóstolnak addig, amíg meg nem látják Isten királyságát, amint hatalommal elérkezik!”


verse #2

Hat nap múltán Jézus magához vette Pétert, Jakabot és Jánost. Külön magukban felvitte őket egy igen magas hegyre és ott a szemük láttára más alakot öltött.


verse #3

A köpenye csillogó lett, nagyon fehér, hogy kallós (fehérítő) nem képes a földön úgy megfehéríteni valamit.


verse #4

Utóbb láthatóvá lett nekik Illés Mózessel együtt és azok Jézussal beszélgettek.


verse #5

Ekkor megszólalt Péter és ezt mondta Jézusnak: „Rabbi, kellemes nekünk itt lennünk! Majd készítünk három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.”


verse #6

Nem tudta ugyanis mit beszél, a félelem tudniillik megrémítette őket.


verse #7

Aztán felhő támadt s az beárnyékolta őket, a felhőből pedig szózat hangzott ki: „Ő az én szeretett Fiam! Rá hallgassatok!”


verse #8

De mikor hirtelen körültekintettek, többé senkit sem láttak, csak Jézust, ő volt egyedül velük.


verse #9

Miközben leszálltak a hegyről, szigorúan megparancsolta nekik, hogy abból, amit láttak, senkinek semmit el ne beszéljenek, csak majd, ha az embernek Fia a halottak közül feltámad.


verse #10

Belekapaszkodtak ebbe a szóba, s egymással vitatkozva azt kutatták, hogy mit jelent a halottak közül feltámadni.


verse #11

Majd kérdést intéztek hozzá: „Azt mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie.”


verse #12

Azt felelte nekik: „Illés eljön ugyan előbb, és mindent helyreállít. Aztán – de hogy is van az embernek Fia felől megírva? Hogy sokat szenved és megvetik?


verse #13

Én azonban azt mondom nektek, hogy Illés is eljött már és mindazt megtették vele, amit akartak, amint írva van felőle!”


verse #14

Mikor a tanítványokhoz érkeztek, nagy tömeget láttak körülöttük, írástudókat is, akik együttesen vitatkoztak velük,


verse #15

de ahogy meglátták őt, azonnal nagy döbbenet fogta el az egész tömeget, majd hozzáfutottak és köszöntötték őt.


verse #16

Jézus megkérdezte azokat: „Miért vitatkoztok velük?”


verse #17

Valaki így felelt neki a tömegből: „Tanító, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma szellem van.


verse #18

Ez a szellem, ahol éppen megragadja, szaggatni kezdi őt, aztán tajtékzik, fogát csikorgatja, majd elfonnyad a fiú. Szóltam tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem volt rá erejük.”


verse #19

Ekkor megszólalt Jézus és ezt mondta nekik: „Oh, hitetlen nemzedék! Meddig leszek veletek? Meddig visellek még titeket? Hozzátok ide hozzám!”


verse #20

Odavitték hozzá. Mikor a szellem megpillantotta Jézust, azonnal össze-vissza rángatta a fiút, úgyhogy az a földre esett és tajtékozva fetrengett.


verse #21

Jézus megkérdezte az atyját: Mennyi ideje annak, hogy ez történt vele?” „Gyermekkora óta – felelte az.


verse #22

Sokszor vetette tűzbe is, vízbe is, hogy elveszítse. De ha valamire képes vagy, segíts rajtunk, gerjedj szánalomra irántunk.”


verse #23

Jézus ezt felelte neki: „Ami azt illeti: ha képes vagy, hát minden lehetséges a hívőnek!”


verse #24

A gyermek atyja hirtelen felkiáltott: „Hiszek – mondta –, segíts hitetlenségemen!”


verse #25

Mikor Jézus meglátta, hogy tömeg fut hozzá, keményen rászólt a tisztátalan szellemre: „Hangtalan, néma szellem, megparancsolom neked, hogy menj ki belőle, és többé ne menj belé!”


verse #26

Erre az felkiáltott, nagyon összerángatta a fiút és aztán kiment. A fiú meg olyan lett, mint egy holt, úgyhogy a többség azt is mondta, hogy meghalt.


verse #27

Jézus azonban megragadta a kezét és felkeltette. S az fel is kelt.


verse #28

Azután, hogy Jézus bement a házba, tanítványai külön megkérdezték őt: „Hogyhogy nem tudtuk kiűzni azt?”


verse #29

Jézus ezt felelte nekik: „Ez a fajta semmi másra nem megy ki, csak az imádkozásra!”


verse #30

Miután onnan eltávoztak, Galileán vonultak át, de nem akarta, hogy bárki is megtudja.


verse #31

Tanítványainak oktatásával foglalkozott ugyanis. Arról beszélt nekik, hogy az embernek Fiát át fogják adni az emberek kezébe, meg fogják ölni, de három nappal azután, hogy megölték, feltámad.


verse #32

Azok azonban nem értették meg beszédét, ám féltek hozzá kérdést intézni.


verse #33

Kapernaumba érkeztek. Mikor benn volt a házban, megkérdezte őket: „Mit fontolgattatok az úton?”


verse #34

Ők azonban hallgattak, mert arról vitatkoztak egymással az úton, hogy ki a nagyobb.


verse #35

Miután leült és magához hívta a tizenkettőt, ezt mondta nekik: „Ha valaki első akar lenni, mindenki között utolsó legyen, mindenkinek kiszolgálója.”


verse #36

Ezzel fogott egy gyermeket és kiállította közéjük a középre, majd ölébe vette s így szólt hozzájuk:


verse #37

„Aki az ilyen gyermekek közül egyet az én nevemben befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki elküldött engem!”


verse #38

„Tanító – mondta neki János –, láttunk valakit, aki a te neveddel ördögi szellemet űz ki, de nem követ minket. Eltiltottuk neki, mivelhogy nem követ minket.”


verse #39

De Jézus ezt felelte: „Ne tiltsátok el, mert lehetetlen, hogy valaki az én nevemben úgy gyakoroljon isteni hatalmat, hogy utána nemsokára káromoljon engem.


verse #40

Hiszen aki nincs ellenünk, mellettünk van.


verse #41

Aki ugyanis titeket egy pohár vízzel megitat azon a címen, hogy a Krisztuséi vagytok, bizony azt mondom nektek, nem fogja elveszíteni bérét.


verse #42

S ha valaki e legkisebbek közül, akik hisznek, egyet tőrbe ejt, az olyannak jobb volna, ha malomkővel a nyaka körül a tengerbe vetnék.


verse #43

Ha a kezed tőrbe csal, vágd le! Jobb volna neked, hogy csonkán az életre bemenj, minthogy két karral az olthatatlan tűzbe, a gyehennába vessenek,


verse #44

ahol nem pusztul el a férgük, és a tűz nem alszik el.


verse #45

Ha lábad tőrbe csal, vágd le! Jobb neked sántán az életre bemenned, minthogy két lábbal a gyehennára vessenek,


verse #46

ahol nem pusztul el a férgük, és a tűz nem alszik el.


verse #47

Ha szemed csal tőrbe, vesd el! Kedvezőbb rád nézve, hogy félszemmel Isten királyságába bemenj, minthogy két szemmel a gyehennára vessenek.


verse #48

Ott az ilyeneknek férge meg nem hal és tüze ki nem alszik.


verse #49

Mert mindenkit tűzzel fognak megsózni.


verse #50

Hasznos a só, de ha elveszti só ízét, mivel fűszerezhetnék meg? Tartsatok magatokban sót és legyetek egymás között békességben!”

Chapters:


Books