Az örömhír Márk szerint

chapter 2


Chapters:


verse #1

Napok múltán újra Kapernaumba ment s elment a híre, hogy otthon van.


verse #2

Sokan összegyűltek, úgyhogy még az ajtónál sem maradt férőhely. Hirdette nekik az igét.


verse #3

Ekkor emberek érkeztek hozzá, akik egy gutaütöttet hoztak. Négyen emelték.


verse #4

Mivel a tömeg miatt nem voltak képesek bevinni hozzá, ott, ahol volt, a tetőt bontották meg, s miután kivésték azt, a hordágyat, amelyen a gutaütött feküdt, leeresztették.


verse #5

Jézus miután látta hitüket, így szólt a gutaütötthöz: „Gyermekem, meg vannak bocsátva vétkeid!”


verse #6

Ott ült néhány írástudó is, kik szívükben ezt fontolgatták:


verse #7

„Miért beszél ez így? Káromol! Ki engedheti el a vétkeket az egyetlen Istenen kívül?”


verse #8

Jézus szellemével azonnal felismerte, hogy milyen fontolgatások ébrednek bennük s megszólította őket: „Miért fontolgatjátok ezeket szívetekben?


verse #9

Mi könnyebb, azt mondani-e a gutaütöttnek, hogy vétkeid meg vannak bocsátva, vagy ezt mondani: Kelj fel, emeld fel a hordágyadat és járj!


verse #10

Hogy azonban lássátok, hogy az ember Fia felhatalmazást kapott arra, hogy vétkeket a földön megbocsásson, – odaszólt a gutaütötthöz:


verse #11

Azt mondom neked, kelj fel, emeld fel hordágyadat és eredj haza!”


verse #12

Az fel is kelt, tüstént felemelte hordágyát s kiment mindenki szemeláttára, úgyhogy valamennyien magukon kívül voltak és Istent dicsőítették.” Sohasem láttunk ilyesmit” – mondották.


verse #13

Megint kiment a tó partjára s hozzáment az egész tömeg, ő pedig tanította őket.


verse #14

Menetközben meglátta Lévit az Alfeus fiát,amint a vámnál ült és megszólította: „Kövess engem!” Mire az felkelt és követte.


verse #15

Történt aztán, hogy Lévi házában asztalhoz dőlt és sok vámszedő és vétkező is asztalhoz dőlt vele és tanítványaival. Sokan voltak tudniillik és követték őt.


verse #16

Mikor azonban a farizeusok közül való írástudók meglátták, hogy a vétkezőkkel és vámszedőkkel együtt eszik, ezt mondták tanítványainak: „A vámszedőkkel és vétkezőkkel eszik együtt?”


verse #17

Ahogy ezt Jézus meghallotta, így szólt hozzájuk: „Az erejükben levőknek nincs szükségük orvosra, csak a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy igazságosokat hívjak, hanem hogy vétkezőket.”


verse #18

János tanítványai és a farizeusok böjtölni szoktak. Eljöttek hát és megkérdezték tőle: „Miért van, hogy a János tanítványai és a farizeusok tanítványai böjtölnek, de a te tanítványaid nem böjtölnek?”


verse #19

Jézus ezt felelte nekik: „Vajon böjtölhetnek a lakodalmas ház fiai, amíg a vőlegény velük van? Ameddig maguknál láthatják a vőlegényt, nem lehet, hogy böjtöljenek.


verse #20

Jönnek azonban napok, mikor a vőlegényt elveszik tőlük, akkor, azon a napon böjtölni fognak!


verse #21

Új anyagból senki sem rak foltot régi köpenyre, ha mégis megteszi, a lyukat betöltő új magához szakítja a régit és gonoszabb lesz a szakadás!


verse #22

Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, ha mégis, a bor szétszakítja a tömlőket, elvész a bor és a tömlők is, hanem új bort új tömlőkbe töltenek!”


verse #23

Történt, hogy szombaton vetések között haladt át, tanítványai utazás közben kalászokat tépdestek.


verse #24

A farizeusok megszólították: „Nézd csak, mit tesznek szombaton. Azt, amit nem szabad.”


verse #25

Jézus azonban azt kérdezte tőlük: „Sohasem olvastátok mit tett Dávid, mikor szükséget látott s ő is, meg a vele lévők is megéheztek?


verse #26

Hogy Abjátár főpap alatt hogyan ment be az Isten házába és ette meg az Istennek szánt kenyereket, melyeket csak a papoknak szabad megenniök s hogy adott a vele levőknek is?”


verse #27

Aztán ezt mondta nekik: „A szombat lett az emberért és nem az ember a szombatért,


verse #28

úgyhogy az embernek Fia a szombatnak is ura!”

Chapters:


Books