Az örömhír Márk szerint

chapter 13


Chapters:


verse #1

A szenthelyről való távozásakor egyik tanítványa megszólította: „Tanító! Nézd mekkora kövek, mekkora épületek!”


verse #2

„Látod ezeket a nagy épületeket?” – mondta neki Jézus.” Követ kövön nem fognak itt hagyni, melyeket le nem rombolnának!”


verse #3

Mikor aztán az Olajfák hegyén a szenthellyel átellenben leült, külön megkérdezték őt Péter, Jakab, János és András:


verse #4

„Mondd meg nekünk, mikor történnek meg ezek és micsoda jele lesz annak az időnek, amikor mindezeknek végbe kell menniük.”


verse #5

Ekkor Jézus így kezdett nekik beszélni: „Vigyázzatok, hogy valaki el ne tévelyítsen titeket!


verse #6

Sokan fognak a nevemmel jönni s azt mondják: Én vagyok az! Sokakat el is fognak tévelyíteni.


verse #7

Ha aztán háborúkról és háborús hírekről fogtok hallani, meg ne riadjatok! Meg kell történniük, de ez még nem a vég.


verse #8

Mert nemzet nemzetre s királyság királyságra fog támadni. Helyenként földrengések lesznek, éhínségek támadnak. A szülőfájdalmaknak csak kezdete ez.


verse #9

De ti vigyázzatok magatokra. Tanácsoknak, gyülekezeteknek fognak átadni titeket, meg fognak verni benneteket, helytartók, királyok előtt fogtok állni énértem, nekik tanúságtételül!


verse #10

Előbb azonban az összes nemzetekhez el kell jutni az örömüzenet hirdetésével.


verse #11

Ha aztán elárulnak s elhurcolnak titeket, ne legyen előre gondotok arra, hogy mit szóljatok, hanem amit éppen abban az órában adnak majd nektek, azt mondjátok! Mert nem ti lesztek a szólók, hanem a Szent Szellem.


verse #12

Akkor halálra fogja adni testvér a testvérét, atya a gyermekét. A gyermekek a szüleikre támadnak és megöletik őket.


verse #13

Az én nevemért mindenki előtt gyűlöletesek lesztek! Ám, aki végig állhatatos marad, meg fog menekülni!


verse #14

Ha aztán megpillantjátok majd az utálatos pusztítást, mely ott fog állani ahol nem kellene – aki olvassa, értse meg –, akkor, akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekbe,


verse #15

aki a háztetőn lesz, ne szálljon alá s ne menjen be, hogy valamit magával vigyen,


verse #16

aki a mezőn lesz, ne térjen vissza ahhoz, ami mögötte van, hogy elhozza a köpenyét.


verse #17

Jaj lesz azokban a napokban a terhes és a szoptatós asszonyoknak!


verse #18

Imádkozzatok, hogy ne télen történjék.


verse #19

Mert azokon a napokon olyan szorongatás lesz, amilyen még nem volt a teremtés kezdete óta, melyet Isten teremtett, a mai napig, és nem is lesz.


verse #20

S ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egy hús sem menekülne meg. De a kiválogatottakért, akiket kiválasztott magának, megrövidítette ama napokat!


verse #21

Akkor, ha valaki azt mondaná: Itt, vagy ott a Krisztus, ne higgyétek!


verse #22

Mert hamis krisztusok és hamis próféták fognak támadni, jeleket és csodákat fognak tenni, hogy amennyiben lehetséges még a kiválogatottakat is eltévelyítsék.


verse #23

De ti vigyázzatok! Előre szóltam néktek!


verse #24

Ámde azokban a napokban, ama szorongás után a nap el fog sötétedni, a hold nem adja többé fényét,


verse #25

a csillagok hullani fognak az égből, s a mennyekben lévő hatalmak meginognak.


verse #26

És akkor meg fogják látni az embernek Fiát, amint felhőkön nagy hatalommal és dicsőséggel eljön.


verse #27

Akkor az embernek Fia szét fogja küldeni az angyalokat, s a négy szél irányából a föld szélétől az ég széléig magához fogja gyűjteni a kiválogatottakat.


verse #28

A fügefáról tanuljatok el egy példázatot! Ha a hajtása már kizsendül, és leveleket növeszt, tudjátok, hogy közel a nyár:


verse #29

így lesz akkor is, ha majd azt látjátok, hogy ezek megtörténnek, akkor tudjátok majd, hogy közel van az ajtó előtt.


verse #30

Bizony azt mondom nektek, hogy az a nemzedék nem múlik el addig, amíg mindezek meg nem történnek.


verse #31

Az ég és föld elmúlnak, de az én beszédeim nem fognak elmúlni.


verse #32

Ama napról és óráról pedig senki sem tud, még a mennyben az angyalok sem, a Fiú sem, hanem csak az Atya.


verse #33

Vigyázzatok, virrasszatok! Nem tudjátok mikor lesz az az idő.


verse #34

Olyan ez, mint mikor egy külföldre utazó elhagyja házát, s rabszolgáinak meghatalmazást ad, és kinek-kinek a maga munkáját kiadja, az ajtónállónak pedig megparancsolja, hogy ébren legyen.


verse #35

Legyetek hát ébren! Hiszen nem tudjátok, hogy a ház ura mikor jön: este, éjfélkor, kakasszókor, vagy hajnalban.


verse #36

Hogy mikor hirtelen megjön, szunnyadva ne találjon titeket.


verse #37

Amit pedig nektek mondok, mindeneknek mondom: Ébren maradjatok.”

Chapters:


Books