Az örömhír Márk szerint

capítulo 13


Capítulos:


verso 1

A szenthelyről való távozásakor egyik tanítványa megszólította: „Tanító! Nézd mekkora kövek, mekkora épületek!”


verso 2

„Látod ezeket a nagy épületeket?” – mondta neki Jézus.” Követ kövön nem fognak itt hagyni, melyeket le nem rombolnának!”


verso 3

Mikor aztán az Olajfák hegyén a szenthellyel átellenben leült, külön megkérdezték őt Péter, Jakab, János és András:


verso 4

„Mondd meg nekünk, mikor történnek meg ezek és micsoda jele lesz annak az időnek, amikor mindezeknek végbe kell menniük.”


verso 5

Ekkor Jézus így kezdett nekik beszélni: „Vigyázzatok, hogy valaki el ne tévelyítsen titeket!


verso 6

Sokan fognak a nevemmel jönni s azt mondják: Én vagyok az! Sokakat el is fognak tévelyíteni.


verso 7

Ha aztán háborúkról és háborús hírekről fogtok hallani, meg ne riadjatok! Meg kell történniük, de ez még nem a vég.


verso 8

Mert nemzet nemzetre s királyság királyságra fog támadni. Helyenként földrengések lesznek, éhínségek támadnak. A szülőfájdalmaknak csak kezdete ez.


verso 9

De ti vigyázzatok magatokra. Tanácsoknak, gyülekezeteknek fognak átadni titeket, meg fognak verni benneteket, helytartók, királyok előtt fogtok állni énértem, nekik tanúságtételül!


verso 10

Előbb azonban az összes nemzetekhez el kell jutni az örömüzenet hirdetésével.


verso 11

Ha aztán elárulnak s elhurcolnak titeket, ne legyen előre gondotok arra, hogy mit szóljatok, hanem amit éppen abban az órában adnak majd nektek, azt mondjátok! Mert nem ti lesztek a szólók, hanem a Szent Szellem.


verso 12

Akkor halálra fogja adni testvér a testvérét, atya a gyermekét. A gyermekek a szüleikre támadnak és megöletik őket.


verso 13

Az én nevemért mindenki előtt gyűlöletesek lesztek! Ám, aki végig állhatatos marad, meg fog menekülni!


verso 14

Ha aztán megpillantjátok majd az utálatos pusztítást, mely ott fog állani ahol nem kellene – aki olvassa, értse meg –, akkor, akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekbe,


verso 15

aki a háztetőn lesz, ne szálljon alá s ne menjen be, hogy valamit magával vigyen,


verso 16

aki a mezőn lesz, ne térjen vissza ahhoz, ami mögötte van, hogy elhozza a köpenyét.


verso 17

Jaj lesz azokban a napokban a terhes és a szoptatós asszonyoknak!


verso 18

Imádkozzatok, hogy ne télen történjék.


verso 19

Mert azokon a napokon olyan szorongatás lesz, amilyen még nem volt a teremtés kezdete óta, melyet Isten teremtett, a mai napig, és nem is lesz.


verso 20

S ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egy hús sem menekülne meg. De a kiválogatottakért, akiket kiválasztott magának, megrövidítette ama napokat!


verso 21

Akkor, ha valaki azt mondaná: Itt, vagy ott a Krisztus, ne higgyétek!


verso 22

Mert hamis krisztusok és hamis próféták fognak támadni, jeleket és csodákat fognak tenni, hogy amennyiben lehetséges még a kiválogatottakat is eltévelyítsék.


verso 23

De ti vigyázzatok! Előre szóltam néktek!


verso 24

Ámde azokban a napokban, ama szorongás után a nap el fog sötétedni, a hold nem adja többé fényét,


verso 25

a csillagok hullani fognak az égből, s a mennyekben lévő hatalmak meginognak.


verso 26

És akkor meg fogják látni az embernek Fiát, amint felhőkön nagy hatalommal és dicsőséggel eljön.


verso 27

Akkor az embernek Fia szét fogja küldeni az angyalokat, s a négy szél irányából a föld szélétől az ég széléig magához fogja gyűjteni a kiválogatottakat.


verso 28

A fügefáról tanuljatok el egy példázatot! Ha a hajtása már kizsendül, és leveleket növeszt, tudjátok, hogy közel a nyár:


verso 29

így lesz akkor is, ha majd azt látjátok, hogy ezek megtörténnek, akkor tudjátok majd, hogy közel van az ajtó előtt.


verso 30

Bizony azt mondom nektek, hogy az a nemzedék nem múlik el addig, amíg mindezek meg nem történnek.


verso 31

Az ég és föld elmúlnak, de az én beszédeim nem fognak elmúlni.


verso 32

Ama napról és óráról pedig senki sem tud, még a mennyben az angyalok sem, a Fiú sem, hanem csak az Atya.


verso 33

Vigyázzatok, virrasszatok! Nem tudjátok mikor lesz az az idő.


verso 34

Olyan ez, mint mikor egy külföldre utazó elhagyja házát, s rabszolgáinak meghatalmazást ad, és kinek-kinek a maga munkáját kiadja, az ajtónállónak pedig megparancsolja, hogy ébren legyen.


verso 35

Legyetek hát ébren! Hiszen nem tudjátok, hogy a ház ura mikor jön: este, éjfélkor, kakasszókor, vagy hajnalban.


verso 36

Hogy mikor hirtelen megjön, szunnyadva ne találjon titeket.


verso 37

Amit pedig nektek mondok, mindeneknek mondom: Ébren maradjatok.”

Capítulos:


Libros