Az örömhír Lukács szerint

chapter 12


Chapters:


verse #1

Mikor tízezrekre menő tömeg gyűlt össze nála, úgyhogy egymást taposták, először tanítványaihoz kezdett beszélni: „Őrizkedjetek a farizeusok kovászától, amely képmutatás.


verse #2

Minden dologról lehull egyszer a lepel, akárhogy leplezzék is, nincs elrejtett dolog, amely utóbb ismertté nem válnék.


verse #3

Ennek megfelelően, mindaz, amit a sötétségben mondotok, a világosságban fog hallatszani, s amit kamrákban fülbe súgva közöltetek, háztetőkről fogják kihirdetni.


verse #4

Úgy szólok hozzátok, mint barátaimhoz: Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, s azon túl többet nem tehetnek veletek.


verse #5

Megmutatom nektek, kitől féljetek. Féljetek attól, akinek az után, hogy megöl, hatalma van arra, hogy a gyehennára vessen. Igen. Azt mondom nektek, ettől féljetek.


verse #6

Ugye, hogy öt verebet árulnak két fillérért? Mégis közülük egyet sem felejt el az Isten.


verse #7

A ti fejeteknek meg még a haja szálai is mind számolva vannak. Ne féljetek! Különbek vagytok, mint sok veréb.


verse #8

Azt mondom nektek, hogy az embernek Fia mindenki mellett vallást fog tenni az Isten angyalai előtt, aki mellette vallást tesz az emberek előtt.


verse #9

De azt, aki engem az emberek előtt megtagad, Isten angyalai előtt meg fogják tagadni.


verse #10

Mindenkinek, aki az ember Fia ellen szót szól, el fogják engedni azt, de annak, aki a Szent Szellem ellen szól káromlást, nem fogják azt elengedni.


verse #11

Ha a zsinagógák, fejedelmek, hatóságok elé visznek majd titeket, ne legyen amiatt gondotok, hogy mivel védekezzetek, vagy mit szóljatok,


verse #12

mert a Szent Szellem abban az órában meg fog titeket tanítani arra, amit mondanotok kell.”


verse #13

Megszólította valaki a tömegből: „Tanító, mondd meg a testvéremnek, ossza meg velem az örökséget.”


verse #14

De ő ezt felelte neki: „Ember, ki tett engem fölétek bírónak, vagy osztónak?”


verse #15

Aztán így szólt hozzájuk: „Vigyázzatok, tartózkodjatok minden kapzsiságtól, mert senkinek sem abból támad az élete, amiből feleslegesen sokja van, nem a vagyon adja az életet.


verse #16

Egy példázatot mondott erre nekik: „Egy gazdag embernek jól termett a földje.


verse #17

Fontolgatta hát magában: Mit tegyek? Mert nincs hova betakarnom a termésemet.


verse #18

Majd így szólt. Ezt fogom tenni: lerontom a csűreimet, és nagyobbakat építek. Majd oda gyűjtöm be minden gabonámat és javaimat.


verse #19

Azután ezt mondom a lelkemnek: Lelkem. Sok évre szóló sok javad van, nyugodjál, egyél, igyál, vigadjál.


verse #20

De az Isten ezt mondta neki: Esztelen. Még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, amit készítettél, kinek marad akkor?


verse #21

Így jár az, aki kincset halmoz össze, de az Istenben nem gazdag.”


verse #22

Majd így szólt tanítványaihoz: „Ezért azt mondom nektek: Ne aggodalmaskodjatok lelketekért, hogy mit egyetek, se testetekért, hogy mivel öltöztessétek.


verse #23

Mert a lélek több az eledelnél, és a test az öltözetnél.


verse #24

Figyeljetek a hollókra. Sem nem vetnek, sem nem aratnak, nincs kamrájuk, sem csűrük, az Isten mégis táplálja őket. Mennyivel különbek vagytok a madaraknál.


verse #25

Ki az közületek, aki gondoskodásával egy arasszal megnyújthatja termetét?


verse #26

Ha a legkisebbre nincs hatalmatok, mit aggodalmaskodtok a többiért?


verse #27

Figyeljétek meg a liliomokat, hogy sem nem fonnak, sem nem szőnek, mégis azt mondom nektek, Salamon minden királyi dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy.


verse #28

Ha tehát a mezőn a füvet, amely ma van, s holnap kemencébe vetik Isten így ruházza: mennyivel inkább öltöztet fel titeket, ti kicsinyhitűek.


verse #29

Azt se kérdezzétek, hogy mit egyetek, mit igyatok, s félelem és remény közt ne lebegjetek.


verse #30

Mert mindezekre csak a világ nemzeteinek törekvése irányul: a ti Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van.


verse #31

Ellenkezőleg az ő királyságát keressétek, ama dolgokat majd hozzáadják nektek a királysághoz.


verse #32

Ne félj kis nyájacska, mert Atyátok úgy látta helyesnek, hogy a királyságot nektek adja.


verse #33

Adjátok el vagyonotokat és adjátok oda könyöradományul. Szerezzetek magatoknak el nem avuló erszényeket, ki nem fogyó kincset a mennyekben, ahova tolvaj nem fér, és ahol moly meg nem rágja.


verse #34

Mert ahol a kincsetek, ott lesz a szívetek is.


verse #35

Derekatok felövezve legyen, és lámpásotok égjen!


verse #36

Ti meg azokhoz az emberekhez legyetek hasonlók, akik urukat visszavárják. Ezeknek arra van gondjuk, hogy bármikor kerekedik is fel uruk a menyegzőből, amikor eljő és kopogtat, tüstént megnyissanak neki.


verse #37

Boldogok azok a rabszolgák, kiket az Úr, amikor megjő, ébren talál. Bizony azt mondom nektek, hogy körülköti magát, asztalhoz fekteti őket, hozzájuk lép és felszolgál nékik.


verse #38

Akár a második, akár a harmadik őrváltáskor jönne is meg, ha úgy találja őket, boldogok azok.


verse #39

Ezt pedig tudhatjátok, hogy ha a gazda ismerné az órát, hogy mikor jő el a tolvaj, nem hagyná neki átvájni a házát.


verse #40

Ti is legyetek arra készen, hogy amely órában nem gondoljátok, akkor jön el az embernek Fia.”


verse #41

„Uram – szólalt meg Péter –, nekünk mondod ezt a példázatot vagy mindeneknek?”


verse #42

Az Úr ezt felelte: „Ki hát akkor a hűséges és eszes sáfár, kit ura cselédjei fölé azért helyez, hogy a kellő időben kiadja nekik a lisztrészüket?


verse #43

Boldog az a rabszolga, akit ura, mikor megjő, így cselekedve talál.


verse #44

Igazán mondom nektek, minden vagyona fölé fogja állítani.


verse #45

De ha az a rabszolga így szól szívében: Késik még uram az eljövetellel, és verni kezdi a legényeket és rabszolgálókat, eszik, iszik és részegeskedik,


verse #46

majd egy napon, amelyen nem várja, egy órában, melyről nem tud, megérkezik annak a rabszolgának az ura és kettévágatja azt, a részét meg a hitetlenek közt osztja ki.


verse #47

Az a rabszolga, aki ismerte urának akaratát, de nem készítette azt el, illetőleg nem tette meg, sok verést kap,


verse #48

aki ellenben nem tudta, de verésre méltó dolgokat tett, kevesebb ütést kap. Mindenkitől, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni, többet fognak elkérni attól, akinél sokat tettek le.


verse #49

Tüzet vetni jöttem a földre, és mennyire szeretném, ha az már lángra lobbant volna.


verse #50

Be kell még merülnöm egy bemerítkezéssel, és micsoda szorongás fog el, míg az beteljesedik.


verse #51

Úgy vélitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Nem azért, hanem hogy meghasonlást.


verse #52

Mert mostantól kezdve ott, ahol egy házban öten vannak, meghasonlanak: három kettő ellen, és kettő három ellen lesz,


verse #53

apa a fiúval hasonlik meg és fiú az apával, anya a leányával és leány az anyjával, anyós a menyével és meny a napával.”


verse #54

Azután a sokasághoz szólott: „Ti, ha azt látjátok, hogy napszállta felől felhő kél fel, mindjárt azt mondjátok, hogy eső támad, és úgy is lesz.


verse #55

Ha a déli szél fúj, azt mondjátok, izzó hőség jön, és úgy történik.


verse #56

Képmutatók, a föld és ég arculatának megvizsgálásához értetek, hogy lehet, hogy ennek az időpontnak próbáját nem keresitek?


verse #57

Miért van, hogy magatoktól nem ítélitek meg azt, ami az isteni igazságosság rendjéhez tartozik?


verse #58

Hasonló az eset, amikor ellenfeleddel a fejedelem elé mégy. Még ameddig az úton vagy vele, fáradj azon, hogy megszabadulj tőle, hogy valamikor a bíróhoz ne hurcoljon téged, a bíró át ne adjon a poroszlónak, és a poroszló tömlöcbe ne vessen.


verse #59

Azt mondom neked, hogy ki nem jössz onnan, amíg az utolsó fillérig meg nem fizeted.”

Chapters:


Books