Az örömhír Lukács szerint

chapter 11


Chapters:


verse #1

Történt, hogy egy bizonyos helyen imádkozott. Amikor abbahagyta, tanítványai közül valaki megszólította: „Uram, taníts minket imádkozni, ahogy János is tanította tanítványait.”


verse #2

„Ha éppen imádkoztok – szólt nekik ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék meg neved. Jöjjön el királyságod.


verse #3

A naponként szükséges kenyeret add meg nekünk.


verse #4

Engedd el vétkeinket, mint magunk is elengedjük mindenkinek, amivel nekünk tartozik. Ne vígy minket kísértésbe.”


verse #5

Majd így szólt hozzájuk: „Ki az közületek, aki ha barátja van, és az az éj közepén hozzámegy ilyen kéréssel: Barátom, három kenyérre van szükségem,


verse #6

mivel a barátom útról érkezett meg, és nincs mit elébe tegyek.


verse #7

– Ő belülről így felelne neki: Ne zaklass engem, már zárva az ajtó, gyermekeim velem vannak az ágyban, nem kelhetek fel, nem adhatok neked.


verse #8

Azt mondom nektek, hogy ha nem kel is fel, hogy adjon neki, azért, mert barátja, de annak szemtelensége miatt mégis felkél, és ad neki mindent, amire szüksége van.


verse #9

Én is azt mondom nektek: kérjetek és adni fognak nektek, keressetek és találni fogtok, zörgessetek, megnyitnak majd nektek.


verse #10

Mert mindenki kap, aki kér, talál, aki keres és a zörgetőnek meg fognak nyitni.


verse #11

Melyik atya az közületek, aki ha fia halat kér tőle, hal helyett kígyót ad neki,


verse #12

vagy ha tojást kér, skorpiót ad neki?


verse #13

Ha tehát ti, akik rosszak vagytok, jó dolgokat tudtok adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább fog mennyből való Atyátok Szent Szellemet adni azoknak, akik tőle kérik.”


verse #14

Ördögi szellemet űzött ki éppen, és az néma volt. Az történt, hogy amikor kiment az ördögi szellem, megszólalt a néma, s ezen a tömeg elcsodálkozott.


verse #15

Közülük némelyek így szóltak azonban: „Belzebubbal, az ördögi szellemek fejedelmével űzi ki az ördögi szellemeket.


verse #16

Mások meg, hogy megkísértsék, mennyből való jelt kívántak tőle.


verse #17

De ő ismervén gondolkodásukat, így szólt hozzájuk: „Elpusztul minden királyság, mely önmagával meghasonlik, ház a házra dől benne.


verse #18

Ha a sátán is meghasonlik önmagával, hogyan áll majd meg királysága? Mert azt mondjátok, hogy én Belzebubbal űzöm ki az ördögi szellemeket.


verse #19

Na, ha én Belzebubbal űzöm ki az ördögi szellemeket, fiaitok kivel űzik ki? Ezért ők lesznek bíráitok.


verse #20

Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögi szellemeket, akkor már el is jött hozzátok az Isten királysága.


verse #21

Ha a felfegyverzett erős vitéz védi udvarházát, békességben van a vagyona.


verse #22

De ha nálánál erősebb törne rá és legyőzné, az el fogja venni teljes fegyverzetét melyben bízott, és a tőle elvett martalékot széjjel osztja.


verse #23

Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, széjjelszór.


verse #24

Ha a tisztátalan szellem kimegy az emberből, víztelen helyeket jár be, és csillapodást keres, de mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem.


verse #25

El is megy és kisöpörve, rendbe hozva találja azt.


verse #26

Akkor útra kél, magához vesz hét magánál rosszabb szellemet, behatol, letelepedik, és annak az embernek utolsó sora rosszabb lesz az elsőnél.”


verse #27

Történt, hogy mialatt ezeket mondotta, a tömegből egy asszony felemelt hangon így szólott hozzá: „Boldog a méh, amely téged hordozott és boldogok az emlők, amelyeket szoptál.”


verse #28

Ő azonban ezt felelte: „Bizonyára azok boldogok, akik hallják és megőrzik az Istennek beszédét.”


verse #29

Mikor a tömeg összetorlódott mellette, beszélni kezdett: „Rossz ez a nemzedék. Jelt keres, de más jelt nem fognak neki adni, mint Jónás jelét.


verse #30

Mert ahogy Jónás jel volt a ninivebelieknek, úgy jel lesz az embernek Fia is ennek a nemzedéknek.


verse #31

Ennek a nemzedéknek férfiaival együtt Dél királynője is feltámad majd az ítéletkor és elítéli őket. Mert a királynő a föld legvégéről eljött, hogy Salamon bölcsességét hallgassa. Itt azonban több van Salamonnál.


verse #32

Ezzel a nemzedékkel együtt ninivei férfiak fognak feltámadni az ítéletkor és elítélik azt, mert ők Jónás igehirdetésére más felismerésre tértek. Itt azonban több van Jónásnál.


verse #33

Senki sem gyújt azért mécsest, hogy valami rejtett helyre tegye, azért se, hogy a véka alá helyezze, hanem hogy a mécslábra állítsa, hogy a belépők lássák sugárzását.


verse #34

A test mécsese szemed. Ha szemed egyszerű, egész tested világos, de ha rossz volna szemed, egész tested sötét lesz.


verse #35

Nézz utána, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne váljék.


verse #36

Ha tehát tested egészen világos és nincs benne sötét rész, oly világos lesz mindenestől, mintha egy mécses sugaraival megvilágítana téged.”


verse #37

Miközben beszélt, egy farizeus arra kérte, hogy reggelizzék nála. Bement és ledőlt.


verse #38

A farizeus azonban csodálkozott, mikor látta, hogy a reggeli előtt nem végezte a vízbe mártást.


verse #39

Az Úr azonban így szólt hozzá: „Na, ti farizeusok is megtisztogatjátok a pohárnak vagy a tányérnak külsejét, de a belsőtök hemzseg a ragadozástól és rosszaságtól.


verse #40

Esztelenek. Nem ugyanaz készítette-e a belsőt is, aki a külsőt készítette?


verse #41

Ne így cselekedjetek. A bennlevőket adjátok könyöradománynak, s egyszerre mindenetek tiszta lesz.


verse #42

Ám, jaj néktek farizeusoknak, mert tizedet adtok a köményből, a rutából és mindenféle főzelékből, de elmellőzitek az ítéletet és az Isten szeretetét. Ezeket meg kellene tennetek, amazokat el nem hanyagolnotok.


verse #43

Jaj nektek, farizeusoknak, mert a zsinagógákban az első ülést és a piacokon a köszöntéseket szeretitek.


verse #44

Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a felismerhetetlen sírok, az emberek rajtuk járnak, de nem tudnak róla.”


verse #45

Megszólalt az egyik törvénytudó.” – Tanító – kérdezte tőle –, mikor ezeket mondod, minket is bántani akarsz?”


verse #46

„Jaj nektek is, törvénytudóknak! – mondotta – mert nehezen hordozható terheket raktok az emberekre, de magatok ujjatokkal sem érintitek a terheket.


verse #47

Jaj nektek, mert a prófétáknak síremlékeket építetek, atyáitok meg megölték őket.


verse #48

Ti tehát arról tesztek tanúságot, hogy egyetértetek atyáitok tetteivel, azok megölték őket, ti meg építkeztek.


verse #49

Ezért mondja az Isten bölcsessége is: Prófétákat és apostolokat fogok szétküldeni, s közülük némelyeket megölnek, némelyeket elüldöznek majd,


verse #50

hogy számon kérhesse az összes próféták vérét, amit csak a világ megalapításától eddig a nemzedékig kiontottak,


verse #51

az Ábel vérétől a Zakariás véréig, aki az oltár és a templomépület között veszett el. Bizony azt mondom nektek, számon fogják azt kérni ettől a nemzedéktől.


verse #52

Jaj nektek törvénytudóknak, mert elvettétek a megismerés kulcsát, magatok nem mentetek be, s a bemenni akaróknak útját álltátok.”


verse #53

Miután eltávozott onnan, az írástudók és a farizeusok erősen szorongatták, több dolog felől faggatták,


verse #54

s kelepcét állítottak neki, hogy valamely szaván, mely száját elhagyja, megfoghassák.

Chapters:


Books