Az örömhír János szerint

chapter 18


Chapters:


verse #1

Miután Jézus ezeket mondotta, tanítványaival együtt egy, a Kidrón patakán túleső helyre ment, hol egy kert volt. Abba bementek ő és tanítványai.


verse #2

Azt a helyet ismerte Júdás is, aki őt elárulta, mert Jézus sokszor gyűlt ott össze tanítványaival.


verse #3

Júdás magával vivén a kohorszot (egy csapat katonát), továbbá a főpapoktól és a farizeusoktól kiküldött szolgákat, fáklyákkal, lámpákkal és fegyverekkel Jézushoz ment.


verse #4

Jézus, aki tudta mindazt, ami rá következik, előjött és megkérdezte őket: „Kit kerestek?”


verse #5

„A názáreti Jézust” – felelték azok –, mire azt mondta nekik: „Én vagyok.” Velük együtt ott állt Júdás is, aki őt elárulta.


verse #6

Amikor azt mondta nekik: „Én vagyok,” azok hátra hőköltek és földre estek.


verse #7

Újra megkérdezte hát őket: „Kit kerestek?” „A názáreti Jézust” – felelték azok.


verse #8

„Megmondtam már, hogy én vagyok – válaszolta Jézus –, ha engem kerestek, ezeket hagyjátok elmenni.”


verse #9

Azért mondta ezt, hogy beteljesedjék az ige, amit mondott: „Azok közül, akiket nekem adtál, senkit el nem veszítettem.”


verse #10

Simon Péter, akinél kard volt, kivonta azt és megvágta a főpap rabszolgáját, lemetszette annak jobb fülét. A rabszolga neve Málkus volt.


verse #11

„Dugd kardodat hüvelyébe – szólt Jézus Péterre. – Hát én nem innám ki a poharat, melyet az Atya adott nekem?”


verse #12

A kohorsz, az ezredes és a zsidók szolgái ekkor elfogták és megkötözték Jézust.


verse #13

Először Annáshoz vezették. Ő volt Kajafás ipa, aki abban az esztendőben főpap volt.


verse #14

Kajafás volt az, aki a tanácsban azt mondta a zsidóknak, hogy „hasznosabb, ha egy ember vész el a népért.”


verse #15

Simon Péter és egy másik tanítvány követték Jézust. Az a tanítvány ismerős volt a főpapnál és Jézussal együtt bement a főpap udvarába.


verse #16

Míg Péter kinn állt a kapunál. Akkor a másik tanítvány, aki a főpapnál ismerős volt, kiment és szólt a kapunálló leánynak, azután bevitte Pétert.


verse #17

A kapunál álló fiatal rabszolgáló megszólította Pétert: „Nem vagy te is annak az embernek tanítványai közül való?” „Nem vagyok” – felelte ő.


verse #18

Ott álldogáltak a rabszolgák és bérszolgák is, széntüzet csináltak, mert hideg volt és melegedtek. Köztük állt Péter is és melegedett.


verse #19

A főpap tanítványai, és tanítása felől kérdezte Jézust.


verse #20

Jézus így felelt neki: „Én nyíltan beszéltem a világnak. Mindenkor a zsinagógában és szent helyen tanítottam, hol a zsidók mindannyian összejönnek, rejtőzve semmit sem beszéltem.


verse #21

Miért kérdezel engem? Kérdezd meg hallgatóimat, mit beszéltem nekik. Azok, látod, tudják, hogy miket mondottam.”


verse #22

Mikor ezeket mondotta, a szolgák közül egy, aki mellette állt, arcul ütötte Jézust, és ezt mondotta: „Így felelsz a főpapnak?”


verse #23

Jézus így válaszolt: „Ha gonoszul szóltam, bizonyítsd rám a gonoszt, ha pedig megfelelően, miért versz?”


verse #24

Annás ekkor megkötözve elküldte őt Kajafás főpaphoz.


verse #25

Simon Péter pedig ott állt és melegedett. Kérdezték tőle: „Úgy-e, hogy te is a tanítványai közül való vagy?” Ő eltagadta: „Nem vagyok” – mondta.


verse #26

A főpap rabszolgái közül egy, aki rokona volt annak, akinek fülét Péter levágta, így szólt: „Nem láttalak én téged vele együtt a kertben?”


verse #27

Péter ismét eltagadta és akkor tüstént megszólalt a kakas.


verse #28

Jézust Kajafástól a pretóriumba (laktanyába) vezették. Ők maguk nem mentek be a pretóriumba, hogy ne fertőződjenek, hanem megehessék a pászkát.


verse #29

Pilátus ment ki hát hozzájuk és megkérdezte: „Micsoda vádat emeltek ez ember ellen?”


verse #30

Azok ezt felelték: „Ha nem volna gonosztevő, nem adtuk volna át.”


verse #31

Pilátus erre ezt mondta nekik: „Vegyétek ti át és ítéljétek el törvényetek szerint.” – „Nekünk nincs megengedve, hogy bárkit is megöljünk” – válaszolták a zsidók neki,


verse #32

hogy beteljesedjék Jézus jelképes szava, mellyel azt példázta, hogy milyen halállal kell meghalnia.


verse #33

Pilátus hát újra bement a pretóriumba, hivatta Jézust és megkérdezte: „Te a zsidók királya vagy?”


verse #34

Jézus így felelt: „Magadtól kérded ezt, vagy mások mondották neked rólam?”


verse #35

„Zsidó vagyok én? – válaszolta Pilátus. A te nemzeted és a főpapok adtak téged át nekem. Mit tettél?”


verse #36

Jézus ezt felelte: „Az én királyságom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból való volna a királyságom, szolgáim küzdenének, hogy ne adassam át a zsidóknak. Így hát királyságom nem innen való.”


verse #37

„Tehát király vagy?” – kérdezte tőle Pilátus.” Te mondod, hogy király vagyok – felelte Jézus. Én azért születtem és azért jöttem a világra, hogy tanúskodjam az igazság mellett. Mindenki hallgat a szómra, aki az igazságból való.”


verse #38

„Mi az igazság?” – szólt Pilátus. E szó után újra kiment a zsidókhoz és így szólt hozzájuk: „Én semmi okot nem találok benne a vádolásra.


verse #39

Van nálatok egy szokás, hogy pászka alkalmával elbocsássak egy foglyot. Akarjátok, hogy elbocsássam a Zsidók Királyát?”


verse #40

Azok újra kiáltozták: „Ne őt, hanem Barabbást!” Barabbás pedig haramia volt.

Chapters:


Books