⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Prédikátor
6. fejezet
1. vers
Láttam még valamit a nap alatt, ami rettenetes, és gyakori az emberek között:
2. vers
Az igaz Isten gazdagságot, anyagi javakat és dicsőséget ad egy embernek, úgyhogy mindene megvan, amire vágyik. Az igaz Isten mégsem engedi meg, hogy élvezze, bár egy idegen élvezheti. Ez hiábavalóság és súlyos csapás.
3. vers
Ha valakinek száz gyermeke lesz is, sok évet él meg, és megöregszik, de nem élvezi a javait, mielőtt a sírba megy, azt kell hogy mondjam, hogy jobb a halva született gyermeknek, mint neki.
4. vers
Hisz ez hiába jött világra, sötétségben távozott, és sötétség borítja a nevét.
5. vers
Bár nem látta a napot, és nem tudott semmiről, mégis jobb neki, mint az előbbinek.
6. vers
Mi haszna van annak, ha az ember kétszer ezer évig él is, de nincs öröme? Hát nem egy helyre megy mindenki?
7. vers
Az ember egyre csak dolgozik keményen, hogy legyen mit ennie, de soha nem lakik jól.
8. vers
Mert mi előnye van a bölcsnek az ostobával szemben? Vagy mi haszna annak, hogy a szegény tudja, hogyan maradjon életben?
9. vers
Jobb, ha az ember élvezi, amit lát, mint ha a vágyai után jár. Ez is hiábavalóság és szélkergetés.
10. vers
Ami van, azt már elnevezték, és tudni lehet, hogy milyen az ember. Nem tud vitába szállni a nála hatalmasabbal.
11. vers
Minél több a szó, annál több a hiábavalóság. És mi haszna van belőle az embernek?
12. vers
Ki tudja, mit a legjobb tennie hiábavaló életének néhány napja alatt, ami úgy múlik el, mint az árnyék? Hisz ki mondhatja meg az embernek, mi fog történni a nap alatt, miután elmegy?
Könyvek
