⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
A korintusziaknak írt első levél
10. fejezet
1. vers
Testvérek, szeretném, ha tudnátok, hogy ősapáink mindnyájan a felhő alatt voltak, átmentek a tengeren,
2. vers
megkeresztelkedtek Mózesbe a felhő és a tenger által,
3. vers
ugyanazt az Istentől származó ételt ették,
4. vers
és ugyanazt az Istentől származó italt itták. Mert abból a sziklából ittak, amely mintha követte volna őket. Ezt a sziklát Isten adta, és Krisztust jelképezi.
5. vers
A legtöbbjük azonban nem nyerte el Isten tetszését, hiszen meghaltak a pusztában.
6. vers
A történtekből tanulságokat vonhatunk le, hogy ne kívánjunk ártalmas dolgokat, ahogy ők kívántak.
7. vers
Se bálványimádókká ne váljunk, mint egyesek közülük, ahogy meg van írva: „A nép leült enni és inni. Majd felkeltek mulatozni.”
8. vers
És ne is éljünk szexuális erkölcstelenségben, mint ahogy egyesek közülük szexuális erkölcstelenséget követtek el, és aztán egyetlen nap 23 000-en haltak meg.
9. vers
Jehovát se tegyük próbára, mint ahogy egyesek közülük próbára tették, és aztán megmarták őket a kígyók, és meghaltak.
10. vers
És zúgolódók se legyünk, mint ahogy egyesek zúgolódtak közülük, és aztán megölte őket a pusztító.
11. vers
Mindez azért történt velük, hogy tanuljunk belőle, és figyelmeztetésül írták le nekünk, akik a világrendszerek végén élünk.
12. vers
Ezért aki úgy gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essen.
13. vers
Csak olyan kísértés ér benneteket, ami másokat is. De Isten hűséges, és nem fogja engedni, hogy olyan kísértés érjen titeket, amit már nem tudtok elviselni, hanem amikor kísértés ér titeket, a kivezető utat is elkészíti, hogy ki tudjatok tartani.
14. vers
Így hát, szeretteim, meneküljetek a bálványimádástól!
15. vers
Úgy szólok hozzátok, mint tisztán látó emberekhez, ítéljétek meg ti magatok, amit mondok.
16. vers
Az áldás pohara, melyet megáldunk, vajon nem azt jelképezi, hogy hasznot merítünk Krisztus véréből? A kenyér, melyet megtörünk, vajon nem azt jelképezi, hogy hasznot merítünk Krisztus testéből?
17. vers
Mivel egy kenyér van, mi, noha sokan vagyunk, egy test vagyunk, mert mindnyájan abból az egy kenyérből eszünk.
18. vers
Vegyük az izraelitákat. Amikor az oltáron felajánlott áldozatokból ettek, az vajon nem olyan volt, mintha Istennel ettek volna?
19. vers
Mit mondjak hát? Hogy a bálványáldozat vagy a bálvány számít valamit?
20. vers
Nem, hanem azt mondom, hogy amiket a nemzetek áldoznak, a démonoknak áldozzák, és nem Istennek. Én pedig nem akarom, hogy a démonokkal osztozzatok.
21. vers
Nem ihattok Jehova poharából is, és a démonok poharából is. Nem ehettek „Jehova asztaláról” is, és a démonok asztaláról is.
22. vers
Vagy „féltékennyé tesszük Jehovát”? Csak nem vagyunk erősebbek nála?
23. vers
Mindent szabad, de nem minden hasznos. Mindent szabad, de nem minden épít.
24. vers
Senki se keresse a maga hasznát, hanem a másikét.
25. vers
Bármit megehettek, amit a húspiacon árulnak, ne kérdezősködjetek a lelkiismeretetek miatt,
26. vers
mert „Jehováé a föld, és minden, ami rajta van”.
27. vers
Ha egy nem hívő meghív benneteket, és ti el akartok menni, egyetek meg mindent, amit elétek tesz, ne kérdezősködjetek a lelkiismeretetek miatt.
28. vers
De ha valaki azt mondja nektek: „Áldozatként bemutatott étel ez”, ne egyetek amiatt, aki ezt mondta, és a lelkiismeret miatt.
29. vers
Nem a ti lelkiismeretetekre gondolok, hanem a másik emberére. Mert nem akarom, hogy a másik személy lelkiismerete megítéljen amiatt, ahogy a szabadságomat használom.
30. vers
Vajon jó, ha eszek, és hálát adok érte Istennek, ha mások viszont megítélnek emiatt?
31. vers
Így tehát akár esztek, akár isztok, akár bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!
32. vers
Vigyázzatok, hogy se zsidóknak, se görögöknek, se Isten gyülekezetének ne adjatok okot a botránkozásra,
33. vers
mint ahogy én is igyekszem mindenkinek mindenben a kedvére tenni, nem a magam hasznát keresve, hanem inkább sok emberét, hogy megmenekülhessenek.
Könyvek
