Genezis

13. fejezet

Fejezetek:

… 11 12 13 14 15 … ⇤ ← 13 → ⇥

1. vers

Ezután Ábrám fölment Egyiptomból, ő és felesége és vele mindene, amije volt, és Lót is délnek.

2. vers

És Ábrám igen gazdag volt jószágban, ezüstben és aranyban.

3. vers

És ment utazva déltől egészen Bét-Élig, addig a helyig, ahol sátra kezdetben volt, Bét-Él és Áj között;

4. vers

az oltár helyéig, amelyet ott első ízben emelt. És szólította ott Ábrám az Örökkévaló nevét.

5. vers

De Lótnak is, aki Ábrámmal vándorolt, volt nyája, marhái és sátrai.

6. vers

És az ország nem bírta el őket, hogy együtt lakhattak volna, mert nagy volt vagyonuk és nem tudtak együtt lakni.

7. vers

És cívódás volt Ábrám jószágának pásztorai és Lót jószágának pásztorai közt; a kanaánita és perizita akkor az országban lakott.

8. vers

És Ábrám így szólt Lóthoz: „Ne legyen, kérlek, viszály köztem és közted, pásztoraim és pásztoraid között, hisz testvérek vagyunk.

9. vers

Nincs-e előtted az egész ország? Válj el, kérlek, tőlem; ha te balra mégy, én megyek jobbra, ha te jobbra mégy, én megyek balra.”

10. vers

Erre Lót felemelte szemeit és látta, hogy a Jordán egész síksága csupa bővízű föld, mielőtt az Örökkévaló elpusztította Szodomát és Gomorát; olyan volt mint az Örökkévaló kertje, mint Egyiptom országa, Cóár felé.

11. vers

Lót tehát a Jordán egész síkságát választotta magának; és Lót keletre vonult és ők elvált egymástól.

12. vers

Ábrám letelepedett Kanaán országában, Lót pedig a síkság városaiban telepedett le és elvitte sátrait egész Szodomáig.

13. vers

Csakhogy Szodoma népe igen gonosz volt és nagyon vétkezett az Örökkévaló ellen.

14. vers

És az Örökkévaló szólt Ábrámhoz, miután Lót elvált tőle: „Emeld fel szemed és nézz le arról a helyről, ahol vagy, északra és délre, keletre és nyugatra,

15. vers

mert az egész országot, amelyet látsz, neked adom és magzataidnak örökre.

16. vers

Magzataidat pedig oly számossá teszem, mint a föld pora, ha valaki megszámlálhatja a föld porát, akkor magzataidat is meg lehet számlálni.

17. vers

Kelj fel, járd be az országot hosszában és széltében, mert neked akarom adni.

18. vers

És Ábrám elvitte sátrait és eljutott és letelepedett Mamré terebintusai mellé, amelyek Hebronban vannak és ott oltárt épített az Örökkévalónak.