Jeremiás
1. fejezet
1. vers
Jirmejáhúnak, Hilkijáhu fiának igéi, aki egyike volt az Ánatótbeli papoknak Benjámin tartományában,
2. vers
akihez szólt Isten igéje Jósijáhunak, Ámón fiának, Júda királyának idejében, uralkodásának tizenharmadik esztendejében,
3. vers
és Jójákim, Jósijáhu fiának, Júda királyának idejében egészen Cidkijáhu, Jósijáhu fiának, Júda királyának tizenegyedik uralkodási éve befejeztéig, eladdig, amíg Jeruzsálem népe hontalanságba ment az ötödik hónapban.
4. vers
Volt pedig az Örökkévaló igéje hozzám következőképpen:
5. vers
Mielőtt alkottalak az anyaméhben, már ismertelek, mielőtt világrajöttél, megszenteltelek, a népek prófétájává tettelek.
6. vers
És szólottam: Ó Uram, Örökkévaló Isten, íme nem tudok igét hirdetni én, mert még gyermek vagyok.
7. vers
És szólt az Örökkévaló hozzám: Ne mondd: gyermek vagyok én, hanem ahová küldelek, mindenüvé menj és amit rád bízok, mind hirdesd!
8. vers
Ne félj tőlük, mert veled leszek én, hogy megmentselek, úgymond az Örökkévaló.
9. vers
És kinyujtotta az Örökkévaló az Ő kezét és megérintette ajkamat és szólt az Örökkévaló hozzám: Íme elhelyeztem igéimet szádban.
10. vers
Lásd, a mai napon a nemzetek és birodalmak fölé rendeltelek, hogy gyökerestől kitépj, rombolj, irts és ledönts és építs és plántálj…
11. vers
És volt az Örökkévaló igéje hozzám a következőképpen: Mit látsz ott most Jirmeja? és feleltem: Rügyező mandulaágat látok én.
12. vers
És szólt az Örökkévaló hozzám: Jól láttál, mert így buzgólkodom Én az Én szavamon, hogy megvalósítsam…
13. vers
És volt az Örökkévaló igéje újból hozzám: Mit látsz? és feleltem: Gőzölgő, párolgó edényt látok én és észak felől van az eleje.
14. vers
És szólott az Örökkévaló hozzám: Valóban észak felől indul a vész az ország összes lakóira.
15. vers
Mert íme, Én előhívom észak birodalmainak összes nemzetségeit, úgymond az Örökkévaló, és eljönnek és mindegyik felüti tanyáját Jeruzsálem kapuinak bejárata előtt és összes falai körül és Júda minden várai körül.
16. vers
És én hangoztatom ítéleteimet Jeruzsálem lakói fölött minden bűneik miatt, hogy elhagytak engem és tömjént áldoztak idegen isteneknek és leborultak saját kezeik művei előtt.
17. vers
Te pedig övezd derekadat és kelj föl és hirdesd nekik mindazt, amit meghagytam neked; ne félj tőlük, nehogy Én megfélemlítselek előttük,
18. vers
íme Én olyanná teszlek a mai napon, mint egy megerősített vár, mint egy ércoszlop, mint egy bronz várfal szemben az egész országgal, Júda királyaival, fejedelmeivel, papjaival és a föld népével.
19. vers
Hadakoznak ellened, de nem bírnak veled, mert veled leszek Én – úgymond az Örökkévaló –, hogy megmentselek…
Könyvek
