A királyok első könyve

1. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Dávid király igen magaskorú és elaggott lőn és betakargatták ruhákkal és nem tudott fölmelegedni.


2. vers

És szólának neki szolgái: Hadd keressenek Uram Királyomnak egy hajadon leányzót, aki állandóan a király előtt legyen, mint a király ápolónője, közelében pihenjen, hogy melegség vegye körül Uramat, a Királyt.


3. vers

És keresének egy szép leányt Izráel egész határában és megtalálták sunemi Abiságot és elvitték a király elé.


4. vers

A leány nagyon szép vala és ápolója lőn a Királynak és szolgált a Király körül, de az nem ismeré őt.


5. vers

Ez időben Adonija, Haggith fia nagyratört, mondván: én fogok uralkodni! És szerze magának hadiszekereket és lovasságot és ötven fullajtár vágtatott előtte.


6. vers

Apja sohasem bánt vele ridegen születése óta, hogy mondta volna: mért cselekedtél így? – és ő is igen megnyerő külsejű vala és őt szűlé anyja Absalom után.


7. vers

És megbeszélései valának Jóabbal, Cerujja fiával és Ebjatárral, a pappal, kik Adonija pártjához szegődtek.


8. vers

Ellenben Cádok, a pap meg Benajahú Jehojáda fia, Nátán a próféta, továbbá Simei és Réi meg Dávidnak régi vitézei nem tartottak Adonijával.


9. vers

És áldozott Adonija juhot, szarvasmarhát és ürüt a Szivárgó kő mellett, amely Rógel forrása mellett van és meghítta összes fivéreit, a király fiait és Juda összes férfiait, a király szolgáit.


10. vers

Azonban Nátán prófétát, Benájáhut, a régi vitézeket és fivérét Salamont nem hívta meg.


11. vers

És szóla Nátán Bát-Sébának, Salamon anyjának, mondván: Ugyebár hallottad, hogy uralkodásra lépett Adonija, Hággit fia és a mi urunk Dávid nem tud róla semmit.


12. vers

Most pedig jövel, hadd adjak tanácsot néked, mentsd meg tulajdon személyedet és Salamon fiad életét.


13. vers

Indulj és menj be Dávid királyhoz és mondd neki: Hiszen te uram király esküt tettél a te szolganődnek mondván: Bizony Salamon, a te fiad fog uralkodni utánam és ő fog ülni trónomon, – akkor hát mért lépett uralomra Adonija?


14. vers

Miközben pedig te még beszélsz a királlyal, én belépek utánad és teljessé teszem a te szavaidat.


15. vers

Csakugyan elment Bát-Séba a királyhoz a belső terembe, a király pedig már nagyon öreg volt és a sunemi Abiság teljesített szolgálatot a király előtt.


16. vers

És meghajolt Bát-Séba mélyen és leborult a király előtt és szólott a király: Mi van veled?


17. vers

És felelt neki a nő: Uram, te esküt tettél Örökkévaló Istenedre a te szolganődnek, mondván: A te fiad Salamon fog uralkodni utánam és ő fog ülni trónomon


18. vers

és most íme király lett Adonija és te uram királyom nem tudsz felőle,


19. vers

és máris áldozott ökröt, ürüt és juhot bőven és meghívta a király összes fiait, és Ebjátárt a papot, meg Jóábot a hadvezért, de szolgádat Salamont nem hívta meg.


20. vers

És most uram királyom, egész Izráel szeme rajtad csüng, hogy kijelentsd nékik, ki fog ülni Uram, királyom trónján, utána.


21. vers

Különben az fog történni, hogy amidőn Uram királyom pihenni fog őseinél, akkor én és fiam Salamon bűnrováson leszünk.


22. vers

És íme, míg a nő beszélt a királlyal, Nátán, a próféta megjelent.


23. vers

És jelentették a királynak, mondván: Ime Nátán a próféta! Az pedig belépett a király elé és meghajolt a király előtt arccal a földig.


24. vers

És szóla Nátán: Uram király, vajjon azt mondtad-e te: Adonija fog uralkodni utánam és ő fog ülni trónomon?


25. vers

Mert ő ma lement és áldozott ökröt, ürüt és juhot bőven és meghívta a király összes fiait és a seregparancsnokokat, meg Ebjátárt a papot és íme most lakmároznak és isznak előtte és kiáltoznak: Éljen Adonija a király.


26. vers

De engem, a te szolgádat, Cádokot a papot, Benáját, Jójáda fiát és szolgádat Salamont nem hívta meg.


27. vers

Vajjon uramtól, a királytól származik ez a dolog és te nem is tudattad a te szolgáddal, ki fog uramnak a királynak a trónján ülni utána?


28. vers

Erre szót emelt Dávid, a király és mondá: Hívjátok vissza elém Bát-Sébát! – Ő bejött, a király elé járult és megállott a király előtt.


29. vers

És a király megesküdött szólván: Mint ahogy él az Isten, aki megváltott engem annyi veszélytől,


30. vers

úgy fogok cselekedni a mai napon, amint megesküdtem neked az Örökkévalóra, Izráel Istenére, mondván, hogy a te fiad, Salamon fog uralkodni utánam és ő fog uralkodni helyettem, – bizony így fogok cselekedni a mai napon.


31. vers

Erre Bát-Séba meghajtotta magát arccal a földig és leborult a király előtt a földig és szóla: Éljen az én Uram királyom Dávid mindörökké.

Fejezetek:


Könyvek