Deuteronomium
1. fejezet
1. vers
Ezek azok a szavak, amelyeket Mózes egész Izráelhez intézett a Jordánon túl, a sivatagban, a síkságon, Szúf átellenében, Párán és Tófel és Lábán és Hacérót és Di-Záháb között.
2. vers
Tizenegy napi járó ez a Hórébtől a Széir hegye felé vivő úton Kádés-Barnéáig.
3. vers
És történt a negyvenedik évben, a tizenegyedik hónapban, a hónap első napján, hogy Mózes szólt Izráel fiaihoz mindenben úgy, ahogy parancsot adott neki az Örökkévaló, hozzájuk;
4. vers
miután megverte Szihónt, az Emórinak királyát, aki Hesbónban lakott, és Ógot, Básán királyát, aki Astárótban lakott, Edreiben.
5. vers
A Jordán túlsó partján, Móáb országában hozzáfogott Mózes magyarázni ezt a tant, mondván:
6. vers
Az Örökkévaló, a mi Istenünk, szólt hozzánk a Hórébnél, mondván: Elég volt eddig vesztegelnetek ennél a hegynél;
7. vers
forduljatok meg és induljatok el és menjetek előre az Emórinak hegyéhez és mind a vele szomszédos tájakra, a síkságon, a hegyen és a lapályon, a déli vidéken és a tenger mellékén a Kanaáni országába és a Libánonra, a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig.
8. vers
Lásd, én elétek adtam az országot, menjetek be és vegyétek birtokba az országot, amelyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nekik adja és magzataiknak utánuk.
9. vers
És szóltam hozzátok abban az időben, mondván: Nem bírom, hogy én egyedül vigyelek titeket.
10. vers
Az Örökkévaló, a ti Istenetek megsokasított benneteket és íme ma annyian vagytok sokaságra, mint az égnek csillagai.
11. vers
Az Örökkévaló, őseitek Istene szaporítson titeket ezerszer annyira, mint amennyien vagytok és áldjon meg benneteket, mint ahogy megigérte nektek.
12. vers
Hogyan viseljem egymagam nehéz súlyotokat, terheteket és pörös ügyeiteket?
13. vers
Hozzatok ide magatoknak bölcs, értelmes és ismert férfiakat törzseitek szerint és én őket fölétek helyezem.
14. vers
És ti feleltetek nekem és mondtátok: Jó dolog az, amit te mondtál, hogy megtegyed.
15. vers
Akkor vettem törzseitek fejeit, bölcs és ismert férfiakat és főnökökké tettem őket fölétek, ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé és felügyelőkké törzseitek szerint.
16. vers
És megparancsoltam bíráitoknak abban az időben, mondván: testvéreitek között hallgassátok meg az ügyet és ítéljetek igazsággal ember és testvére és a jövevény között, aki vele van.
17. vers
Ne ismerjetek személyt az ítéletben, hallgassátok meg egyformán a kicsinyt és a nagyot, senkitől ne rettenjetek meg, mert az ítélet Istené; és amely dolog nehéz nektek, azt hozzátok elém és én meghallgatom.
18. vers
És megparancsoltam nektek abban az időben mind a dolgokat, amelyeket tennetek kell.
19. vers
És elindultunk a Hórébtól és végigmentünk az egész nagy és félelmetes sivatagon, amelyet láttatok, az Emóri hegye felé vezető úton, amint megparancsolta nekünk az Örökkévaló, a mi Istenünk, és eljutottunk Kádés-Barnéáig.
20. vers
És szóltam hozzátok: elérkeztetek az Emóri hegyéig, amelyet az Örökkévaló, a mi Istenünk nekünk ad.
21. vers
Lásd, az Örökkévaló, a te Istened elébed adta az országot, menj föl, foglald el, amint mondta neked az Örökkévaló, őseid Istene; ne félj és ne remegj!
22. vers
És odaléptetek hozzám mindnyájan és mondtátok: Hadd küldjünk férfiakat magunk előtt, hogy kikémleljék számunkra az országot és hozzanak nekünk hírt az útról, amelyen majd fölmegyünk és a városokról, amelyekhez eljutunk.
23. vers
Jónak tetszett szememben a dolog és vettem közületek tizenkét férfiút, egy-egy férfit minden törzsre.
24. vers
És útnak eredtek és fölmentek a hegyre, eljutottak Eskól völgyéig és kikémlelték.
25. vers
Vettek kezükbe az ország gyümölcséből és lehozták nekünk és hoztak nekünk hírt és mondták: Jó ország az, amelyet az Örökkévaló, a mi Istenünk ad nekünk.
26. vers
De ti nem akartatok fölmenni és ellenszegültetek az Örökkévaló, a ti Istenetek szavának.
27. vers
Zúgolódtatok sátraitokban és mondtátok: Mert gyűlöl bennünket az Örökkévaló, azért vezetett ki bennünket Egyiptom országából, hogy az Emóri kezébe adjon minket, hogy elpusztítson minket.
28. vers
Hova menjünk föl mi? Testvéreink elcsüggesztették szívünket, mondván: nagyobb és magasabb nép az nálunk, a városok nagyok és meg vannak erősítve az égig és még az Anákim fiait is láttuk ott!
29. vers
És szóltam hozzátok: Ne ijedjetek meg és ne féljetek tőlük.
30. vers
Az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki előttetek jár, Ő fog érettetek harcolni, egészen úgy amint cselekedett veletek Egyiptomban szemetek előtt,
31. vers
és a sivatagban, amit magad láttál, hogy úgy vitt téged az Örökkévaló, a te Istened, amint viszi az ember az ő fiát az egész úton, amelyen jártatok, míg el nem jutottatok erre a helyre.
32. vers
És ebben a dologban nem akartok hinni az Örökkévalóban, a ti Istenetekben,
33. vers
aki előttetek járt az úton, hogy kiszemeljen számotokra helyet táborozástokra, éjjel tűzben, hogy mutassa nektek az utat, amelyen menjetek, és nappal felhőben.
34. vers
És az Örökkévaló meghallotta beszédetek szavát, megharagudott és megesküdött, mondván:
35. vers
Nem fogja látni egy sem ez emberek közül, e gonosz nemzedék azt a jó országot, amelyről megesküdtem, hogy őseiteknek adom;
36. vers
kivéve Kálébet, Jefunne fiát; ő látni fogja és neki fogom adni azt a földet, amelyen járt, és fiainak, mivelhogy teljesen követte az Örökkévalót.
37. vers
Reám is megneheztelt az Örökkévaló miattatok, mondván: Te sem fogsz oda bemenni.
38. vers
Józsua, Nún fia, aki előtted áll, ő fog oda bemenni, őt bátorítsd, mert ő fogja azt birtokba adni Izráelnek.
39. vers
Gyermekeitek pedig, akikről mondtátok, hogy martalékká lesznek és fiaitok, akik ma még nem ismerik a jót és a rosszat, ők mennek oda be, nekik adom és majd ők veszik birtokukba.
40. vers
Ti pedig forduljatok és induljatok a sivatagba a Sástenger felé.
41. vers
És ti feleltetek és mondtátok nekem: Vétkeztünk az Örökkévaló ellen, mi föl akarunk menni, hogy harcoljunk akként, amint megparancsolta az Örökkévaló, a mi Istenünk. Felöveztétek mindnyájan harci eszközeiteket és elszántátok magatokat fölmenni a hegyre.
42. vers
És szólt hozzám az Örökkévaló: Mondd nekik: Ne menjetek fel és ne harcoljatok, mert nem vagyok közöttetek, nehogy vereséget szenvedjetek ellenségeitek előtt.
43. vers
És szóltam hozzátok, de ti nem hallgattatok reám, engedetlenek voltatok az Örökkévaló parancsa iránt, megátalkodtatok és fölmentetek a hegyre.
44. vers
És kivonult ellenetek az Emóri, aki azon a hegyen lakik, és űzőbe vettek benneteket, mint ahogy a méhek cselekszenek, és megvertek benneteket a Széiren egész Hormáig.
45. vers
És visszatértetek és sírtatok az Örökkévaló színe előtt, de az Örökkévaló nem hallgatott szavatokra és nem figyelt reátok.
46. vers
És maradtatok Kádésben hosszú ideig, ameddig ott maradtatok.
Könyvek
