Genezis
14. fejezet
1. vers
Történt Ámráfel, Sineár királyának, Arjók, Ellászár királyának, Kedorláómer, Élám királyának és Tideál, Gójim királyának napjaiban,
2. vers
hogy ezek háborút viseltek Bera, Szodoma királya, Birsa, Gomora királya, Sineáb, Ádma királya, Seméber, Cebójim királya és Belá vagyis Cóár királya ellen.
3. vers
Mindnyájan egyesültek Sziddim völgyében; ez a Sós-tenger.
4. vers
Tizenkét évig szolgálták Kedorláómert és a tizenharmadik évben fellázadtak ellene.
5. vers
A tizennegyedik évben pedig eljött Kedorláómer és a királyok, akik vele tartottak és megverték a refáitákat Asterót-Karnájimban, a zuzitákat Hámban, az émitákat Sávé-Kirjatájimban
6. vers
és a hóritákat Széir hegységükben egészen Él-Páránig, amely a vadon mellett van.
7. vers
Visszatérvén elérkeztek Én-Mispátba vagyis Kádésbe és megverték az amálékiták egész területét, valamint az emóritákat, akik Hacecón-Támárban laktak.
8. vers
Ekkor kivonult ellenük Szodoma királya, Gomora királya, Ádma királya, Cebójim királya, Belá vagyis Cóár királya és csatarendbe állottak ellenük a Sziddim völgyében:
9. vers
Kedorláómer, Élám királya, Tideál, Gójim királya, Amráfel, Sineár királya, Arjók, Ellászár királya ellen, négy király öt ellen.
10. vers
Sziddim völgye tele volt gyantagödörrel és mikor Szodoma és Gomora királyai menekültek, beleestek ezekbe, a többiek pedig a hegységbe menekültek.
11. vers
Elvették Szodoma és Gomora minden vagyonát és minden eleségét és elmentek.
12. vers
Elvitték Lótot, Ábrám testvérének fiát és vagyonát, aki Szodomában lakott és elmentek.
13. vers
És jött egy menekült és jelentette ezt Ábrámnak, a hébernek; ő ugyanis az emórita Mamrének, Eskól és Ánér testvérének terebintusainál lakott, akik Ábrám szövetségesei voltak.
14. vers
És midőn Ábrám meghallotta, hogy testvére fogságba jutott, felfegyverezte begyakorolt embereit, akik házában születtek, háromszáztizennyolcat és üldözte azokat Dánig.
15. vers
Fölosztva embereit támadt rájuk éjjel, ő és szolgái, megverte és üldözte őket Hóbáig, amely Damaszkusztól balra esik.
16. vers
És visszahozta az egész vagyont, Lótot, a testvérét és vagyonát is viszahozta és az asszonyokat és a népet is.
17. vers
Miután Kedorláómert és a vele volt királyokat megverte és visszatért, kiment elébe Szodoma királya Sávé völgyébe, vagyis a király völgyébe.
18. vers
És Malkicedek, Sálém királya kenyeret és bort vitt elébe, ő ugyanis a legfelsőbb Isten papja volt.
19. vers
S megáldotta őt, mondván: „Áldott legyen Ábrám a legfelsőbb Istentől, aki az eget és földet teremtette.
20. vers
S áldott legyen a legfelsőbb Isten, aki elleneidet kezedbe szolgáltatta.” Ő pedig mindenből tizedet adott neki.
21. vers
Szodoma királya pedig így szólt Ábrámhoz: „Add nekem az embereket és a vagyont tartsd meg magadnak.”
22. vers
És Ábrám szólt Szodoma királyához: „Felemeltem kezemet az Örökkévalóhoz, a legfelsőbb Istenhez, az ég és föld teremtőjéhez:
23. vers
hogy nem veszek el egy szál fonalat, sem egy sarukötőt, semmit sem abból, ami a tied, hogy ne mondhasd: ‘én tettem gazdaggá Ábrámot’.
24. vers
Csakis azt, amit a legények megettek és azon férfiak osztályrészét, akik velem mentek: Ánér, Eskól és Mamré vegyék ki osztályrészüket.”
Könyvek
