Ésaiás próféta könyve

Chapters:

… 30 31 32 33 34 …   ⇤ ← 32 → ⇥

verse #1

Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben;

verse #2

Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön.

verse #3

És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek;

verse #4

A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól.

verse #5

Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek.

verse #6

Mert a bolond csak bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye.

verse #7

A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is.

verse #8

De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.

verse #9

Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam', és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem'!

verse #10

Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.

verse #11

Reszkessetek ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.

verse #12

Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket.

verse #13

Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait;

verse #14

A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.

verse #15

Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik;

verse #16

És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön;

verse #17

És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.

verse #18

Népem békesség hajlékában lakozik biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.

verse #19

De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve elsülyed!

verse #20

Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66