Jelenések könyve

Chapters:

… 8 9 10 11 12 …   ⇤ ← 10 → ⇥

verse #1

Újra láttam. Egy másik erős angyal szállt le az égből, ki felhőbe öltözött, szivárvány volt a fején, arca olyan volt, mint a nap, lába, mint tűzoszlop.

verse #2

A kezében nyitott könyvecskét tartott, jobb lábát a tengerre vetette, a balt a földre, azután hangos szóval kiáltott, mint mikor az oroszlán bőg.

verse #3

Mikor kiáltott, elmondta a hét mennydör­gés a maga szózatát.

verse #4

Mialatt a hét mennydörgés szólt, íráshoz készültem, de ilyen szózatot hallottam a mennyből: „Tégy pecsétet arra, amit a hét mennydörgés mondott, és ne írd le.”

verse #5

Ekkor az angyal, akit a tengeren és a földön állva láttam, felemelte jobb kezét az égre

verse #6

és megesküdött Arra, aki az örök korok korain át él, aki a mennyet és a benne lévőket, a földet és a benne lévőket, a tengert és a benne lévőket teremtette, hogy időt nem mérnek többé,

verse #7

hanem a hetedik angyal kürtölésének napjaiban, mikor az kürtölni fog, végbe megy az Isten titka, úgy, ahogy azt rabszolgáinak, a prófétáknak örömüzenetként adta

verse #8

Ekkor az a hang, melyet a mennyből hallottam, ismét szólt hozzám, és ezt mondta: „Eredj, vedd el azt a nyitott könyvecskét, mely a tengeren és földön álló angyal kezében van”

verse #9

Odamentem az angyalhoz és meg­mondtam neki, hogy adja ide a könyvecskét. Az azt mondta nekem: „fogd és fald fel!” A gyomrodban keserű lesz, a szádban azonban édes, mint a méz.

verse #10

Elvettem az angyal kezéből a könyvecskét és megettem. A számban édes volt, mint a méz, de mikor megettem, keserűvé lett a gyomrom.

verse #11

„Ismét prófétálnod kell – szóltak hozzám – ­népek, nemzetek, nyelvek és sok király felől.”

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22