Példabeszédek

Fejezetek:

… 23 24 25 26 27 …   ⇤ ← 25 → ⇥

1. vers

Ezek is Salamon példabeszédei, melyeket Ezékiásnak, Júda királyának az emberei másoltak le:

2. vers

Isten dicsősége valamit titokban tartani,
és a királyok dicsőségére válik valamit kikutatni.

3. vers

Ahogy az ég magas és a föld mély,
úgy a királyok szíve is kikutathatatlan.

4. vers

Távolítsd el a salakot az ezüstből,
és teljesen tiszta lesz.

5. vers

Távolítsd el a gonoszt a király elől,
és trónja megszilárdul igazságosságban.

6. vers

Ne magasztald fel magad a király előtt,
és ne állj a befolyásos emberek közé,

7. vers

mert jobb, ha ezt mondja neked: „Gyere fel ide!”,
mint ha megalázna egy előkelő ember előtt.

8. vers

Ne menj pereskedni elhamarkodottan,
mert mit fogsz tenni később, ha az embertársad megaláz téged?

9. vers

Intézd el az ügyedet embertársaddal,
de ne áruld el, amit bizalmasan mondott neked,

10. vers

nehogy megszégyenítsen, aki meghallgat téged,
és rosszat híresztelj, amit nem lehet visszavonni.

11. vers

Mint aranyalmák ezüsttálakban,
olyan a megfelelő időben mondott szó.

12. vers

Mint egy arany fülbevaló és egy színaranyból készült ékszer,
olyan a halló fülnek az, aki bölcsen fedd.

13. vers

Mint a hűsítő hó az aratáskor,
olyan a hűséges küldött az őt küldőknek,
mert felüdíti az urát.

14. vers

Mint a felhő és a szél zápor nélkül,
olyan az az ember, aki azzal dicsekszik, hogy ajándékot ad, de sosem teszi meg.

15. vers

Türelemmel meg lehet győzni a vezért,
és a szelíd nyelv csontot tör.

16. vers

Ha mézet találtál, csak annyit egyél, amennyi elég,
mert ha túl sokat eszel, még kihányod.

17. vers

Ritkán tedd a lábadat az embertársad házába,
nehogy elege legyen belőled, és meggyűlöljön.

18. vers

Mint a buzogány, a kard és a hegyes nyíl,
olyan az az ember, aki hamisan tanúskodik embertársa ellen.

19. vers

Mint a törött fog és a tántorgó láb,
olyan a megbízhatatlan emberben bízni a nyomorúság idején.

20. vers

Mint aki leveszi ruháját egy hideg napon,
vagy mint az ecet, melyet sziksóra öntenek,
olyan az, aki énekel egy bánatos szívnek.

21. vers

Ha éhes az ellenséged, adj neki kenyeret,
és ha szomjas, adj neki vizet,

22. vers

mert izzó szenet gyűjtesz a fejére,
és Jehova megjutalmaz téged.

23. vers

Az északi szél szakadó esőt hoz,
a pletykás nyelv pedig dühös arcot.

24. vers

Jobb a tetőn lakni egy sarokban,
mint házsártos feleséggel a házban.

25. vers

Mint hideg víz a fáradt léleknek,
olyan a messzi földről való jó hír.

26. vers

Mint a sáros forrás és a lerombolt kút,
olyan az igazságos ember, aki enged a gonosznak.

27. vers

Túl sok mézet enni nem jó,
ahogy az sem, ha az ember a saját dicsőségét keresi.

28. vers

Mint a város, melynek lerombolták a falait,
olyan az az ember, aki nem tud uralkodni magán.

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31