⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.

Jónás

2. fejezet

Jónás ekkor imádkozott Jehovához, az ő Istenéhez a hal gyomrából,

és ezt mondta:
„Jehovához kiáltottam nyomorúságomban, és ő válaszolt nekem.

A sír mélyéből kiáltottam segítségért,
és te meghallottad a hangomat.

Amikor a mélységbe vetettél, a nyílt tenger szívébe,
körülvett engem az ár.
Habjaid és hullámaid mind átcsaptak fölöttem.

Én pedig így szóltam: »Elűztél a szemed elől!
Hogyan láthatom újra szent templomodat?«

Víz vett körül engem, és veszélyben volt az életem,
magába zárt a mély víz.
Hínár fonódott a fejem köré.

A hegyek alapjáig süllyedtem,
örökre bezárultak felettem a föld reteszei.
De felhoztad a veremből életemet, ó, Jehova, én Istenem!

Amikor már-már kiment belőlem az élet, Jehova volt az, akire gondoltam.
Akkor imám eljutott hozzád, szent templomodba.

Akik a semmit érő bálványokat imádják, elhagyják az odaadó szeretet forrását.

Én viszont hálaadó szavakkal áldozom neked.
Teljesítem, amit fogadtam.
A megmentés Jehovától jön.”

Ezután Jehova parancsot adott a halnak, és az kiokádta Jónást a szárazföldre.

Könyvek