⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Jónás
4. fejezet
1. vers
Jónásnak azonban ez egyáltalán nem tetszett, és nagyon dühös lett.
2. vers
Ezért így imádkozott Jehovához: „Jaj, Jehova, hát nem éppen ettől tartottam, amikor még a saját földemen voltam? Emiatt akartam először Társisba menekülni! Tudtam én, hogy könyörületes és irgalmas Isten vagy, aki türelmes, odaadóan szeret, és sajnálatot érez a csapás miatt!
3. vers
Most azért, ó, Jehova, kérlek, vedd el az életem, mert jobb meghalnom, mint élnem!”
4. vers
Jehova ezt kérdezte: „Vajon jogosan vagy ilyen dühös?”
5. vers
Majd Jónás kiment a városból, és leült a várostól keletre. Készített valamit magának a feje fölé, hogy árnyékban legyen, és leült alá, hogy lássa, mi lesz a várossal.
6. vers
Ekkor Jehova Isten Jónás fölé növesztett egy lopótököt, hogy árnyékot adjon a feje fölé, és enyhítse a szenvedését. Jónás pedig nagyon megörült a lopótöknek.
7. vers
De másnap hajnalhasadtakor az igaz Isten küldött egy férget, hogy pusztítsa el a lopótököt, és az elszáradt.
8. vers
Amint kisütött a nap, Isten tikkasztó keleti szelet támasztott, és a nap olyan erősen tűzött Jónás fejére, hogy az ájulás környékezte. Egyre azt kérte hát, hadd haljon meg, és ezt mondogatta: „Jobb meghalnom, mint élnem!”
9. vers
Isten pedig ezt kérdezte Jónástól: „Vajon jogosan haragszol a lopótök miatt?”
Erre ő így felelt: „Jogosan haragszom! Annyira, hogy meg akarok halni!”
10. vers
De Jehova ezt mondta: „Te sajnálod a lopótököt, amelyért nem dolgoztál meg, és amelyet nem növesztettél, amely egyetlen éjszaka alatt nőtt, és egyetlen éjszaka alatt el is pusztult.
11. vers
Én pedig ne sajnáljam Ninivét, a nagy várost, ahol több mint 120 000 ember él, akik még a jót és a rosszat sem tudják egymástól megkülönböztetni, és ahol sok háziállat is van?”
Könyvek
