János jelenései

Fejezetek:

… 17 18 19 20 21 22   ⇤ ← 20 → ⇥

1. vers

Majd láttam egy angyalt lejönni az égből a mélység kulcsával és egy nagy lánccal a kezében.

2. vers

Megfogta a sárkányt, az őskígyót, aki az Ördög és Sátán, és 1000 évre láncra verte.

3. vers

A mélységbe dobta, bezárta és lepecsételte azt fölötte, hogy ne vezesse félre többé a nemzeteket, míg véget nem ér az 1000 év. Ezek után el kell hogy engedjék egy kis időre.

4. vers

Ezután trónokat láttam, és azok, akik rajtuk ültek, hatalmat kaptak az ítélkezésre. Igen, láttam azoknak a lelkét, akiket kivégeztek amiatt, hogy Jézusról tanúskodtak, és Istenről beszéltek. Ők azok, akik nem imádták a vadállatot, sem annak képmását, és akik nem viselték a jelet a homlokukon és a kezükön. Életre keltek, és királyokként uralkodtak Krisztussal 1000 évig.

5. vers

(A többi halott nem kelt életre addig, míg véget nem ért az 1000 év.) Ez az első feltámadás.

6. vers

Boldog és szent, akinek része van az első feltámadásban. Fölöttük nincs hatalma a második halálnak, hanem Isten és Krisztus papjai lesznek, és királyokként fognak uralkodni vele az 1000 év alatt.

7. vers

Amikor véget ér az 1000 év, elengedik Sátánt a börtönéből,

8. vers

és kimegy, hogy félrevezesse a föld négy sarkán levő nemzeteket, Gógot és Magógot, hogy egybegyűjtse őket a háborúra. Annyian vannak, mint a tenger homokja.

9. vers

Elözönlötték az egész földet, és bekerítették a szentek táborát és a szeretett várost. De tűz jött le az égből, és felemésztette őket.

10. vers

Az Ördögöt pedig, aki félrevezette őket, a tűz és kén tavába dobták, ahol ott volt már a vadállat is, és a hamis próféta is. Éjjel-nappal kínozni fogják őket örökkön örökké.

11. vers

Majd láttam egy nagy fehér trónt és a rajta ülőt. Elmenekült előle a föld és az ég, és nem találtak számukra helyet.

12. vers

És láttam a halottakat, nagyokat és kicsiket a trón előtt állni, és tekercsek nyittattak fel. De felnyitottak egy másik tekercset is, az élet tekercsét. És megítélték a halottakat a tekercsekben megírtak alapján, a tetteik szerint.

13. vers

A tenger pedig kiadta a benne levő halottakat, és a halál és a sír is kiadta a benne levő halottakat, és megítélték őket egyénenként a tetteik szerint.

14. vers

A halált és a sírt pedig a tűz tavába dobták. Ez jelenti a második halált: a tűz tava.

15. vers

Továbbá azt is a tűz tavába dobták, akit nem találtak beírva az élet könyvébe.

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22