Jelenések könyve
22. fejezet
1. vers
Azután megmutatta nekem az élet vizének fénylő folyamát, mely olyan mint a kristály, amely Istennek és a Báránynak trónjából jön elő.
2. vers
Piacának közepén, a folyamon innen és túl az élet ligete van, mely tizenkétszer terem gyümölcsöt, havonként adja meg gyümölcsét. A liget levelei a nemzetek gyógyítására valók.
3. vers
Ott többé nem lesz semmi átkozott. Istennek és a Báránynak trónja lesz benne, és rabszolgái ott szolgálnak majd neki.
4. vers
Látni fogják orcáját és neve homlokukon lesz.
5. vers
Éjszaka nem lesz ott, nem lesz szükségük lámpafényre, sem napfényre, mert az Úr, az Isten világossága fogja beragyogni őket. Királyokként fognak uralkodni az örök korok korain át.
6. vers
Majd így szólt hozzám: „Ezek a beszédek megbízhatók és igazak.” Az Úr, a próféták szellemeinek Istene, küldte el angyalát, hogy rabszolgáinak megmutassa azokat a dolgokat, melyeknek sietve kell megtörténniük.
7. vers
„Hirtelen megyek (jövök) el. Boldog az, aki megőrzi e könyv prófétáló beszédeit.”
8. vers
Én, János vagyok az, aki hallom és látom e dolgokat. Mikor meghallottam és megláttam ezeket, földre estem, hogy a lábát csókolva imádjam azt az angyalt, aki nekem e dolgokat mutatta.
9. vers
De ő így szólt: „Vigyázz! Ne tedd! Rabszolgatársad vagyok neked is, testvéreidnek is és mindazoknak, akik őrzik e könyv beszédeit. Istent imádd!”
10. vers
Majd így szólt hozzám: „Ne pecsételd le a könyv prófétáló beszédeit, mert az idő közel!
11. vers
Aki hamis, ártson ezután is, a mocskos mocskolódjék tovább, az igazságos legyen tovább is igazságos, és a szent szentelődjék meg.
12. vers
Lám, sietve megyek (jövök)! A bér velem, hogy kinek-kinek megfizessek aszerint, amilyen a cselekedete.
13. vers
Én vagyok az Alfa és az Omega, az első és utolsó, a kezdet és a vég.
14. vers
Boldogok, akik megmossák ruháikat, hogy joguk legyen az élet ligetéhez és ahhoz, hogy a kapukon át bemenjenek a városba.
15. vers
Kívül maradnak az ebek, a varázslók, a paráznák, a gyilkosok, a bálványimádók s mindenki, aki kedveli és teszi a hazugságot.
16. vers
Én, Jézus, elküldtem angyalomat, hogy az eklézsiákban tanúskodjék előttetek e dolgokról. Én vagyok Dávid gyökere és nemzetsége, ama fénylő hajnali csillag.”
17. vers
A Szellem és a menyasszony ezt mondják: „Jövel!” Aki hallgatja, mondja ezt: „Jövel!” Aki szomjazik, jöjjön el, és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.
18. vers
Bizonyságot teszek mindenkinek, aki e könyv prófétáló beszédeit hallgatja: „Ha valaki hozzátesz ezekhez, az Isten is rárakja arra e könyvben megírt csapásokat,
19. vers
ha valaki elvesz e prófétáló könyv beszédeiből, annak részét az Isten is el fogja venni az élet ligetéből és a szent városból, azokból a dolgokból, melyek e könyvben megírattak.”
20. vers
Azt mondja az, aki e dolgok mellett tanúskodik: „Csakugyan! Sietve megyek (jövök) el!” Ámen! Jövel Uram Jézus!
21. vers
Az Úrnak, Jézusnak kegyelme mindenekkel!
Könyvek
