Jónás próféta könyve
capítulo 2
Jónás imádkozik a hal gyomrában, majd megmenekül
verso 1
Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy lenyelje Jónást. Jónás pedig három nap és három éjjel volt a hal gyomrában.
verso 2
És Jónás imádkozott az Úrhoz, az ő Istenéhez a hal gyomrából.
verso 3
Azt mondta:
Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam,
és ő meghallgatott engem.
A Seol torkából kiáltoztam,
és te meghallottad szavamat.
verso 4
Mert mélységbe vetettél engem,
a tenger közepébe;
körülfogott a víz, habjaid és hullámaid
mind átcsaptak rajtam!
verso 5
Azt gondoltam: Elvetettél a szemed elől.
Bárcsak láthatnám még szentséged templomát!
verso 6
Torkomig értek a vizek,
a mélység árja vett körül engem,
hínár szövődött a fejemre.
verso 7
Lesüllyedtem a hegyek alapjáig,
örökre bezáródtak mögöttem a föld zárjai.
De te kiemelted életemet a mélységből,
Uram, Istenem!
verso 8
Amikor elcsüggedt a lelkem,
az Úrra emlékeztem,
és könyörgésem eljutott hozzád,
szentséged templomába.
verso 9
Akik a hiábavaló bálványokra ügyelnek,
elhagyják azt, aki kegyelmes hozzájuk.
verso 10
De én hálaadó énekkel áldozom neked,
megadom, amit megfogadtam.
Az Úré a szabadítás!
verso 11
Erre az Úr parancsolt a halnak, és az kivetette Jónást a szárazra.
Libros
