Eszter könyve

capítulo 9


Capítulos:


verso 1

A tizenkettedik hónap, azaz adár hónap tizenharmadik napján, amikor eljött az ideje, hogy teljesítsék a király szavát, azon a napon, amelyen a zsidók ellenségei remélték, hogy hatalmukba kerítik őket, ellenkezőleg fordult a dolog, mert maguk a zsidók kerítették hatalmukba azokat, akik őket gyűlölték.


verso 2

Egybegyűltek városaikban a zsidók Ahasvérós király minden tartományában, hogy kezet emeljenek azokra, akik vesztüket keresték, és senki sem állhatott meg előttük, mert félelem szállta meg a népeket miattuk.


verso 3

A tartományok minden fejedelme, a kormányzók, a helytartók és a király hivatalnokai mind magasztalták a zsidókat, mert elfogta őket a Mordokajtól való rettegés.


verso 4

Mert nagy ember volt Mordokaj a király palotájában, és híre eljutott minden tartományba; és ez a férfi, Mordokaj egyre emelkedett, és naggyá lett.


verso 5

A zsidók pedig leverték minden ellenségüket, fegyverrel ölték meg és irtották azokat, és úgy tettek gyűlölőikkel, ahogy akartak.


verso 6

Súsán városában is öldököltek, és kiirtottak a zsidók ötszáz férfit.


verso 7

Parsandátát, Dalfónt és Aszpátát,


verso 8

Pórátát, Adajlát és Aridátát,


verso 9

Parmastát, Ariszajt, Aridajt és Vajzátát,


verso 10

Hámánnak, Hammedátá fiának, a zsidók ellenségének a tíz fiát is megölték; de a zsákmányra nem tették rá a kezüket.


verso 11

Még azon a napon jelentették a királynak a Súsán városában megölt emberek számát.


verso 12

Ekkor azt mondta a király Eszter királynénak: Súsán városában a zsidók megöltek és kiirtottak ötszáz férfit, köztük Hámán tíz fiát. A király többi tartományában mit tehettek? Mi a kívánságod? Megkapod! És amit még kérsz, meglesz.


verso 13

Eszter azt mondta: Ha a királynak tetszik, engedje meg holnap is a zsidóknak, akik Súsánban laknak, hogy a mai parancs szerint tegyenek, és Hámán tíz fiát fölakaszthassák a fára.


verso 14

A király megparancsolta, hogy úgy tegyenek. Kiadták tehát a parancsot Súsánban, és Hámán tíz fiát fölakasztották.


verso 15

A Súsánban lakó zsidók pedig összegyűltek adár havának tizennegyedik napján is, és megöltek Súsánban háromszáz férfit, de a zsákmányra nem tették rá a kezüket.


verso 16

Más zsidók is, akik a király tartományaiban voltak, összegyűltek, és fölkeltek életük védelmében, és nyugtuk lett ellenségeiktől. Hetvenötezer embert öltek meg gyűlölőik közül, de a zsákmányra nem tették rá a kezüket.


verso 17

Ez adár hónap tizenharmadik napján történt, majd a tizennegyedik napon megnyugodtak, és azt a vigadozás és az öröm napjává tették.


verso 18

Azok a zsidók azonban, akik Súsánban voltak, a hónap tizenharmadik és tizennegyedik napján gyűltek össze, és a hónap tizenötödik napján nyugodtak meg, és azt tették a vigasság és az öröm napjává.


verso 19

A vidéki zsidók, akik kerítetlen falvakban laktak, adár hónap tizennegyedik napját tették az öröm és a vigasság napjává és ünnepévé, amelyen ajándékokat küldenek egymásnak.


verso 20

Mordokaj megírta mindezeket a dolgokat, és leveleket küldött Ahasvérós király minden tartományába, minden közel és távol lakó zsidóhoz.


verso 21

Meghagyta nekik, hogy tartsák meg az adár hónapnak tizennegyedik és tizenötödik napját évről évre,


verso 22

mert ezek olyan napok, amelyeken a zsidók megszabadultak ellenségeiktől, és olyan hónap ez, amelyben keserűségük örömre és sírásuk ünnepre fordult. Tegyék azokat a vigasság és az öröm napjává, és küldjenek ajándékot egymásnak és adományokat a szegényeknek.


verso 23

A zsidók megfogadták, hogy folytatják, amit elkezdtek, amint Mordokaj megírta nekik.


verso 24

Mert az agági Hámán, Hammedátá fia, minden zsidó ellensége el akarta veszíteni a zsidókat, és púrt, azaz sorsot vetett, hogy megfélemlítse és megsemmisítse őket.


verso 25

Mikor azonban ez a király tudomására jutott, levélben parancsolta meg, hogy gonosz szándéka, amelyet a zsidók ellen tervelt ki, az ő fejére forduljon vissza. Ezért őt és fiait fölakasztották a fára.


verso 26

Ezért nevezték el e napokat púrimnak a púr szóról. És ennek a levélnek a szavai alapján és annak alapján, amit láttak, és ami érte őket,


verso 27

elhatározták, és szokássá tették a zsidók magukra, utódaikra és mindazokra vonatkozóan, akik hozzájuk csatlakoznak, hogy örökké megtartják ezt a két napot, minden esztendőben a kijelölt időben, úgy, ahogy leírták.


verso 28

És e napokra mindig emlékezni fognak, és megülik azokat nemzedékről nemzedékre, családról családra, tartományról tartományra és városról városra. És a púrim napjainak ünneplése nem szűnik meg a zsidók között, és emléke nem vész ki utódaik körében.


verso 29

Eszter királyné, Abihail leánya és a zsidó Mordokaj nyomatékosan megírta, hogy a púrim ünnepéről szóló e második levelet is juttassák érvényre.


verso 30

Levelet küldött minden zsidónak Ahasvérós országának százhuszonhét tartományába, békességet és épséget kívánva,


verso 31

hogy tartsák meg a púrim napjait a meghatározott időben, ahogy meghagyta nekik a zsidó Mordokaj és Eszter királyné, és ahogy elrendelték magukra és utódaikra vonatkozóan a böjtölés és a jajkiáltás dolgát.


verso 32

Eszter parancsa szabta meg a púrim előírásait, és azokat könyvbe foglalták.

Capítulos:


Libros