János első levele

Capítulos:

1 2 3 4 5

verso 1

Lássátok, milyen nagy szeretetet adott nekünk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek, és azok is vagyunk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg őt.

verso 2

Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk őhozzá, és meg fogjuk őt látni, amint van.

verso 3

És akiben megvan ez a reménység iránta, az mind megtisztítja magát, ahogyan ő is tiszta.

verso 4

Mindaz, aki bűnt követ el, a törvényt is megszegi, mert a bűn törvényszegés.

verso 5

Tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye, és őbenne nincsen bűn.

verso 6

Aki őbenne marad, egy sem vétkezik; aki vétkezik, nem látta őt, és nem is ismerte meg őt.

verso 7

Gyermekeim, senki se tévesszen meg titeket: aki az igazságot cselekszi, az igaz, mint ahogyan ő is igaz;

verso 8

aki a bűnt cselekszi, az ördögtől van, mert az ördög kezdettől fogva vétkezik. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa.

verso 9

Senki sem cselekszik bűnt, aki Istentől született, mert benne marad annak magva, és nem vétkezhet, mert Istentől született.

verso 10

Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki nem cselekszi az igazságot, az nincs Istentől, és az sem, aki nem szereti a testvérét.

verso 11

Mert ez az az üzenet, amelyet kezdettől fogva hallottatok, hogy szeressük egymást.

verso 12

Nem úgy, mint Kain, aki a gonosztól volt, és meggyilkolta a testvérét. És miért gyilkolta meg? Mivel az ő cselekedetei gonoszok voltak, a testvére cselekedetei pedig igazak.

verso 13

Ne csodálkozzatok, testvéreim, ha gyűlöl titeket a világ.

verso 14

Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a testvéreinket. Aki nem szeret, a halálban marad.

verso 15

Aki gyűlöli a testvérét, az embergyilkos, és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete őbenne.

verso 16

Arról ismertük meg a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk: ezért mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a testvéreinkért.

verso 17

Akinek megvan a megélhetése a világban, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, hogyan maradhat meg abban Isten szeretete?

verso 18

Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal.

verso 19

Erről ismerjük meg, hogy az igazságból valók vagyunk, és ebben nyugszik meg szívünk előtte,

verso 20

valahányszor vádol minket a szív, mert Isten nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud.

verso 21

Szeretteim, ha szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van Istenhez,

verso 22

és akármit kérjünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk a parancsolatait, és azokat tesszük, amik kedvesek előtte.

verso 23

Ez pedig az ő parancsolata, hogy higgyünk az ő Fiának, Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, amint megparancsolta nekünk.

verso 24

És aki az ő parancsolatait megtartja, az őbenne marad és ő is abban. Azt, hogy ő bennünk marad, a Lélektől tudjuk meg, akit nekünk adott.

Capítulos:

1 2 3 4 5