chapter 4
mikoron kediglen azok az népnek ezeket mondanák, közöttük termének az papok, és az templomőriző fejedelem és az szadduceusok,
nehéz kedvvel szenvedvén, hogy az népet tanítanák, és az halottaknak feltámadását hirdetnék az Jézusnak nevébe,
és megfogák őket, és őrizet alá veték őket az következendő napra, mert esteli idő vala immáron.
sokan kediglen őközülük, az kik hallották vala az apostoloknak beszédit, hívék, és az férfiaknak, kik az hitre fordultanak vala, számuk lőn közel ötezer.
lőn kediglen ez másod napon, hogy Jeruzsálemben begyűlének az ő fejedelmük, és az vének, és az írástudók,
és az Annás főpap, és Kaifás, és János, és Sándor és mind, valamennyien püspöki nemből valának.
és mikoron közbe állatták volna őket, ilyen kérdést tesznek vala őtőlük. mi erővel avagy mi névvel tettétek ezt ti?
legottan Péter teljes lévén Szentlélekkel mondá őnekik. népnek fejedelmi és Izraelnek vénei,
ha ebből kérdeztetünk meg mi ma, hogy az kór emberrel jól tettünk,
nyilván legyen mind tinektek és egész Izraelnek népének, mi módon gyógyult legyen meg ez, mert az názáretbeli Jézus Krisztusnak nevének általa, kit ti megfeszíttetétek, kit az Isten feltámaszta halottaiból, ez hatalmának általa áll ez ember tielőttetek ép ember lévén.
ez az kő, mely titőletek, alkotmányrakóktól meghányattaték, mely szegeletbeli fő kő lőn,
és senkiben egyébben üdvösség nincsen. mert egyéb név ég alatt nem adatott embereknek közötte, kiben kelljen minekünk üdvözülnünk.
mikoron látták volna az Péternek és Jánosnak bátor beszédüket, és megtudván, hogy írásbeli tudomány nélkül való emberek volnának és tudatlanok, csodálkoznak vala, és ismerik vala őket, hogy az Jézussal voltanak volna.
mikoron kediglen látnák az meggyógyult embert, hogy ővelük egyetembe állana, semmit ellenük nem szólhatnak vala.
mikoron kediglen parancsoltak volna őnekik, hogy az tanácsból kimennének, őközöttük egyetembe beszélnek vala,
és ezt mondják vala. mit tegyünk ez embereknek? mert nyilván vagyon minden embereknek, kik Jeruzsálemben laknak, hogy nyilvánvaló csodákat tettenek, és meg nem tagadhatjuk.
de fenyítsük meg őket erősen, hogy többé ki ne terjedjen ez az nép között, és hogy ennek utána ez Jézusnak nevébe egy embernek se szóljanak.
és mikoron előhívták volna őket, azt parancsolák, hogy soha semmit ne szóljanak, és az Jézusnak nevébe ne tanítsanak.
de az Péter és János felelvén mondának őnekik. ítéljétek meg ti magatok, hogyha Istennek előtte igaz dolog legyen minekünk titeket hallgatnunk inkább, hogynem az Istent.
mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk azokat, az melyeket láttunk és hallottunk.
és azok az tanítványokat ez beszédeknek utána megfenyegeték, és elbocsáták őket az népért, semmit nem találván, mi okkal őket megbüntetnék. mert mind dicsérik vala az Istent az dologért, mely történt vala.
mert az ember negyven esztendőnél nagyobb idejű vala, az melyen ez meggyógyulásnak csodája lett vala.
mikoron kediglen elbocsátták volna őket, az ő egyéb társihoz menének, és megbeszélék őnekik mindazokat, melyeket az papoknak fejedelmi és az vének mondottanak vala őnekik.
kik mikoron ezeket hallották volna, egyenlő akarattal felemelék vala az ő szavukat az Istenhez, és ezt mondák. Úristen, te vagy az Isten, ki az mennyet, és az földet és az tengert teremtéd, és mindazokat, kik ez teremtett állatokban vannak,
ki az Dávidnak, az te gyermekednek szájának általa ezt mondád. mire zendültenek fel az pogányok, és az népek mire gondoltanak hiábavaló dolgokat?
előállának az földnek királyi, és az fejedelmek tanácsba gyűlének az Úristennek ellene, és az ő Krisztusának ellene.
mert bizonyával egybegyűlének az te szent fiadnak, az Jézusnak ellene, kit te kenettel megkentél vala, mind az Heródes, és mind az ponciusbeli Pilátus az pogányokkal és Izraelnek népével egyetembe,
hogy megtennék mindazokat, melyeket az te isteni hatalmad és az te tanácsod először elvégezett vala, hogy meglennének.
mostan is mi Urunk Isten, tekints az ő fenyegetésükre, és adjad az te szolgáidnak, hogy minden bátorsággal mondják az Istennek beszédit,
kezedet nyújtván erre, hogy kórok gyógyuljanak, és jelenségek és csodák legyenek az jó szent fiadnak, az Jézusnak nevének általa.
és mikoron imádkoztanak volna azok, megindula az hely, melyen egybegyűltenek vala, és mindnyájan betelének Szentlélekkel, és bátorsággal hirdetik vala az Istennek beszédit.
az hív keresztyéneknek sokaságának kediglen egy szívük és egy lelkük vala, és valaki valamit övének nem mond vala azoknak közüle, az melyeket bír vala, hanem mindenek közönségesek valának őnekik.
és nagy erővel tesznek vala tanúbizonyságot az apostolok az Úr Jézusnak feltámadásáról, és nagy isteni ajándék vala mind őrajtuk.
mert senki őközöttük szükségben nem él vala. mert valamennyien valának kik földeket bírnak vala avagy házakat, eladják vala, és azoknak árát előhozzák vala, az melyeket eladnak vala,
és az apostoloknak lábainak előtte leteszik vala. elosztják vala kediglen mindeniknek az mennyire mindeniknek szüksége vala.
az Józsefnek kediglen, kit az apostolok Barnabásnak nevezének, azaz vigasztalásnak fiának, ki Lévinek nemzetségéből való vala, és ki Ciprusból támadott vala,
mikoron földje volna, eladá az földet, és az árát előhozá, és az apostolok lábai előtt letevé.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly