Az apostoloknak cselekedeti

chapter 1


Chapters:


verse #1

az elébb való beszédet tőm, ó Teofil, mindazokról, melyeket az Jézus mind kezde cselekedni és mind tanítani,


verse #2

mind az napiglan, melyen mennybe felvéteték, parancsolatot adván Szentléleknek általa az apostoloknak, melyeket választott vala.


verse #3

kiknek is ő magát élő testben mutatta vala meg az ő kínszenvedésének utána, sok dolgoknak jelivel, negyven napon szemük láttára adván azoknak ő magát, és szólván azoknak az Istennek országáról.


verse #4

és együvé gyűjtvén azokat meghagyá őnekik, hogy el ne távoznának Jeruzsálemből, hanem hogy megvárnák az Atyaistennek ígéretit, melyről hallomás szerint értelmet vőtök éntőlem,


verse #5

hogy az János vízzel keresztelt, de ti keresztelkedni fogtok Szentlélekkel ennek utána nem sok nappal.


verse #6

annak okáért azok mikor együvé volnának gyűlvén, tudakoznak vala őtőle ezt mondván. Uram, ez időben szerzed-e jó állapotba az országot az Izrael fiainak?


verse #7

mondá kedig őnekik. nem tihozzátok illendő, hogy időket tudjatok, és időknek kisded részét, melyeket az Atyaisten úgy végezett, hogy az ő tulajdon hatalmában legyenek,


verse #8

hanem erőt vesztek, minekutána az Szentlélek tirátok alájövend, és tanúbizonyságim lesztek énnekem mind Jeruzsálemben, és mind egész Zsidóországban és Szamáriában, és mind ez földnek utolsó határáiglan.


verse #9

és ezeket megmondván szemük láttára felemelkedék, és az köd befogá őtet, és elvivé az ő szemüknek előle.


verse #10

és mikoron nagyon néznék, és szemüket el nem vennék az égről, mikoron az Jézus menne, íme két férfiú terme őelőttük fehér ruhákba öltöztetvén, kik szólának is,


verse #11

és ezt mondák. galileabeli férfiak, mit álltok az égbe nézvén? ez Jézus, ki titőletek elviteték az mennyországba, ezenképpen jő meg, miképpen nézétek őtet az mennyországba menni.


verse #12

legottan megtérének az hegyről, mely olajfáknak hegyének hívattatik, mely egy szombat napi menő földön vagyon Jeruzsálemtől.


verse #13

és mikor az városba bementenek volna, az felházba menének fel, holott laknak vala Péter, és Jakab, és János és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Alfeusnak fia, Jakab és az Zélóta Simon, és Jakab atyjafia, Júdás,


verse #14

mindezek egyenlő akarattal magukat foglalták vala szüntelen isteni imádságban és Istenhez való könyörgésben az asszonyi állatokkal egyetembe, és az Máriával, az Jézus szülejével, és az Jézus atyjafiaival.


verse #15

és ez napokban felkelvén Péter az apostoloknak közébe, vala kediglen együtt sok nép, név szerint közel százhúsz, és mondá.


verse #16

atyámfiai, férfiak, be kelle telni ez írásnak, melyet ennek előtte megmonda az Szentlélek Dávid szája által az Júdásról, ki vezérük vala azoknak, kik az Jézust megfogák,


verse #17

mert miközénkbe beszámláltatott vala, és ez szolgálatban, melyet teszünk, ő is részes vala.


verse #18

ez annak okáért földet szerze az ő gonosz voltának jutalmából, és felakasztván magát középen kettérepede, és őneki minden beli kiomlának.


verse #19

és nyilván lőn ez mindeneknek, kik Jeruzsálemben laknak vala, úgyhogy az föld az ő tulajdon nyelvükön ez névvel neveztetnék, Hakeldama, azaz vérnek földje.


verse #20

mert meg vagyon írván az dicséreteknek könyvében. legyen puszta az ő lakása, és ne legyen, ki rajta lakjék. és az ő püspökségét más vegye el.


verse #21

annak okáért egyet kell szereznünk, ki az ő feltámadásának tanúbizonysága legyen mivelünk egyetembe, ez férfiaknak közüle, kik hozzánk gyűlének, és minden időben velünk lőnek, melyben az Úr Jézus közénkbe jöve, és közülünk kimene,


verse #22

kezdést tévén az Jánosnak keresztelésének idejétől fogva az napiglan, melyen hátra viteték mitőlünk.


verse #23

és kettőt állatának elő, Józsefet, ki Barszabbásznak hívattatik, ki vezetéknevén Jusztusznak nevezteték, és Mátyást.


verse #24

és imádságot tévén mondának. Uram, ki mindeneknek szíveit tudod, te jegyezd ki, melyiket választottad legyen ez kettőnek közüle,


verse #25

hogy legyen részes ő is ez szolgálatban, melyet teszünk, és az apostolságban, melyből kiesék Júdás az igazságból kitérvén, hogy az az ő helyére menne.


verse #26

és előadák az ő nyilukat, és az nyíl Mátyásra esék, és egy akarattal az tizenegy apostoloknak közébe számláltaték.

Chapters:


Books