Genezis

chapter 47


Chapters:


verse #1

Elment József és jelentette Fáraónak, mondván: „Atyám és testvéreim, nyájuk és gulyájuk és mindenük amijük van, eljöttek Kanaán országából és most Gósen földjén vannak.


verse #2

És testvérei közül vett öt embert és Fáraó elé állította őket.


verse #3

És Fáraó szólt az ő testvéreihez: „Mi a foglalkozástok?” És ők mondták Fáraónak: „Pásztorok a te szolgáid, mind mi, mind atyáink”.


verse #4

És mondták Fáraónak: „Azért jöttünk, hogy az országban tartózkodjunk, mert nincs legelő szolgáid juhai számára, mert súlyos az éhség Kanaán országában; és most hadd lakjanak szolgáid Gósen földjén”.


verse #5

És Fáraó szólt Józsefhez, mondván: „Atyád és testvéreid eljöttek hozzád.


verse #6

Egyiptom országa előtted van, az ország legjavában telepítsd le atyádat és testvéreidet, lakjanak Gósen földjén. És ha tudod, hogy vannak közöttük derék férfiak, tedd meg őket nyájaim felügyelőivé”.


verse #7

És József elhozta atyját Jákóbot és Fáraó elé állította és Jákób megáldotta Fáraót.


verse #8

És Fáraó szólt Jákóbhoz: „Mennyi életed éveinek napjai?”


verse #9

És Jákób felelt Fáraónak: „Vándoréletem éveinek napjai százharminc év; kevés és szomorú volt életéveim napjainak sora és nem érték el őseim életéveinek napjait vándorlásuk idejében”.


verse #10

Ezután megáldotta Jákób Fáraót és elment Fáraó elől.


verse #11

És József letelepítette atyját és testvéreit és adott nekik birtokot Egyiptom országában, az ország javában, Ráamszész földjén, amint Fáraó megparancsolta.


verse #12

És ellátta József atyját és testvéreit és atyjának egész házanépét kenyérrel a gyermekek számának megfelelően.


verse #13

És nem volt kenyér az egész országban, mert az éhség nagyon súlyos lett; és ellankadt Egyiptom országa és Kanaán országa az éhség miatt.


verse #14

És összeszedte József mind a pénzt, ami találtatott Egyiptom országában és Kanaán országában, a gabonáért, amelyet vettek; és József bevitte a pénzt Fáraó házába.


verse #15

És midőn elfogyott a pénz Egyiptom országából és Kanaán országából, akkor eljöttek az egyiptomiak Józsefhez, mondván: „Adj nekünk kenyeret; miért haljunk meg előtted?, mert elfogyott a pénzünk”.


verse #16

És szólt József: „Adjátok ide barmaitokat és én adok nektek barmaitokért, ha elfogyott a pénzetek”.


verse #17

Elhozták barmaikat Józsefhez és ő adott nekik kenyeret a lovakért, a juhnyájakért, a gulyákért és a szamarakért és ellátta őket kenyérrel mind az ő barmaikért abban az évben.


verse #18

És midőn elmúlt az az év, eljöttek hozzá a második évben és mondták neki: „Nem titkoljuk el urunk előtt, hogy elfogyott a pénzünk és a baromcsordák uramnál vannak; nem maradt meg uram szeme előtt semmi, csak testünk és földünk.


verse #19

Miért haljunk meg szemed előtt, mi is, földünk is; végy meg bennünket és földünket kenyérért, és leszünk mi és földünk Fáraónak szolgái; adj vetőmagot is, hogy éljünk és meg ne haljunk, és hogy a föld el ne pusztuljon”.


verse #20

És megvette József Egyiptom egész földjét Fáraó számára, mert az egyiptomiak eladták mindegyik a maga földjét, mert erőt vett rajtuk az éhség és az ország Fáraóé lett.


verse #21

A népet pedig áthelyezte a városokba, Egyiptom határának egyik szélétől a másik széléig.


verse #22

Csak a papok földjét nem vette meg, mert a papok Fáraótól kapták részüket és ették részüket, melyet Fáraó nekik adott, tehát nem adták el földjüket.


verse #23

És szólt József a néphez: „Íme, megvettelek benneteket ma és földeteket Fáraó számára; imhol számotokra vetőmag, vessétek be a földet.


verse #24

És fog történni aratáskor, hogy a termésből adtok egy ötödöt Fáraónak, négy rész pedig legyen a tietek vetőmagul a földnek és eledelül nektek és házaitok népének, és hogy legyen enniök gyermekeiteknek”.


verse #25

És mondták: „Megmentetted életünket, hadd találjunk kegyet uram szemében, és mi szolgái leszünk Fáraónak.”


verse #26

József törvényül tette meg ezt Egyiptom országa számára mindezen napig. Hogy Fáraóé az ötöd, csakis a papok földje nem lett Fáraóé.


verse #27

És Izráel lakott Egyiptom országában, Gósen földjén, birtokukba vették és nagyon megszaporodtak és megsokasodtak.


verse #28

És Jákób tizenhét évig élt Egyiptomban, és voltak Jákób napjai, életének évei: száznegyvenhét év.


verse #29

És közeledett az idő, midőn Izráelnek meg kellett halnia, és hivatta fiát, Józsefet és szólt hozzá: „Ha ugyan kegyességet találtam szemedben, tedd, kérlek, kezedet csípőm alá, hogy szeretetet és hűséget fogsz velem gyakorolni; ne temess el, kérlek, Egyiptomban,


verse #30

hanem, hogy atyáimnál feküdjem, vigy el Egyiptomból és temess el az ő sírhelyükben”. És ő felelt: „Szavaid szerint fogok cselekedni”.


verse #31

És szólt: „Esküdj meg nekem!” És ő megesküdött neki. Erre Izráel leborult az ágy fejére.

Chapters:


Books