chapter 2
Így szól az Örökkévaló: Izráel három bűne és négy bűne miatt nem fordítom el róla a balvégzetet, mert ismételten eladták ezüstért az igazat és a védtelen szegényt egy pár saruért.
Azok ők, akik a föld porára áhítoznak és a szegények fejére bosszút lihegnek, az alázatoslelkűek útját összekuszálják, míg a fiú az apával együtt jár a bűn útján, hogy megszentségtelenítsék szent Nevemet
és zálogba vett ruhákon terpeszkednek, minden oltár mellett bírságként elvett bort isznak Istenük házában!
Ámbár én kiirtottam az Emóritát előlük, akiknek magassága olyan volt, mint a cédrusok magassága és akiknek ereje olyan volt, mint a nyárfáké, Én mégis elpusztítottam gyümölcseit fölül és gyökereit alant.
Ámbár Én hoztalak föl benneteket Egyiptom országából és vezéreltelek benneteket a sivatagon negyven esztendőn át, hogy végül birtokba vegyétek az Emóri országát.
Én támasztottam fiaitok közül prófétákat, ifjaitok közül nazireusokat – avagy nem így történt, Izráel? – úgymond az Örökkévaló.
Ti azonban iszákosságra bírtátok a názireusokat borral és a prófétákra ráparancsoltatok, mondván: Ne prófétáljatok!
Azért íme Én szorongatni fogom alattatok a földet, amint szorongatja azt a kévékkel telerakott szekér
és elvész a menekülés lehetősége a gyors futó elől és az erőset nem tartja fönn ereje és a hős vitéz nem tudja megmenteni önmagát
és a kézíj feszítője nem tud megállani és a könnyűlábú nem tud tovafutni és a lovon vágtató nem tudja megmenteni önmagát
és a legbátrabb szívű a hősök között meztelenül fog menekülni azon a napon, úgymond az Örökkévaló.