Sámuel második könyve

Chapters:

6 7 22

verse #1

És újra összetoborzott Dávid minden ifjút Izráelben, számszerint harmincezret,

verse #2

és fölkelt Dávid és elindult Báálé Jehúdából az egész nép kíséretében, hogy fölvigye onnan az Isten frigyszekrényét, melyre a szent név ruháztatott, az Örökkévaló, a Seregek Urának neve, aki a kerubok felett honol.

verse #3

És új szekérre tették Isten frigyszekrényét és elszállították Ábinádáb házából, mely Gibeában volt, Uzza és Áhjó, Ábinádáb fiai vezették az új szekeret.

verse #4

Elindították Ábinádáb házából, mely Gibeában van, Isten frigyszekrényével és Áhjó haladt a frigyszekrény előtt.

verse #5

És Dávid és egész Izráel háza hangszereken játszottak az Örökkévaló előtt, ciprusfából készült mindenféle hangszeren, hárfán, fuvolán és dobokkal, csengettyűkkel és cimbalmokon.

verse #6

És midőn elérkeztek Nákón szérűjéhez, Uzza kinyujtotta kezét Isten frigyszekrényéhez és megragadta, mert megcsúsztak a szekérvonó állatok.

verse #7

És Istennek haragja fölgerjedt Uzza ellen és lesújtotta őt Isten ott a botlás helyén és meghalt ott az Isten frigyszekrénye mellett.

verse #8

És nagyon zokon esett Dávidnak, hogy az Örökkévaló vesztébe döntötte Uzzát és elnevezte azt a helyet Uzza-vesztének mind a mai napig.

verse #9

És félelem fogta el Dávidot azon a napon az Örökkévaló előtt és mondta: Hogyan jöhetne az Örökkévaló frigyszekrénye énhozzám?

verse #10

És nem akarta Dávid magához vitetni az Örökkévaló frigyszekrényét Dávid várába, hanem letérítette azt más útra a Gáthbeli Óbéd-Edóm házába.

verse #11

És ott maradt az Örökkévaló frigyszekrénye a Gáthbeli Óbéd-Edóm házában három hónapon át és megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edómot és egész házát.

verse #12

Nemsokára hírül hozták Dávid királynak, mondván: Megáldotta az Örökkévaló Óbéd-Edóm házát és mindazt, ami az övé az Isten frigyszekrénye miatt. És Dávid elment és fölvitette Isten frigyszekrényét Óbéd-Edóm házából Dávid várába nagy örvendezéssel.

verse #13

És történt, hogy amint a frigyszekrény vivői hat lépést léptek, Dávid király ökröt és ürüt áldozott.

verse #14

És Dávid teljes erejéből táncot lejtett az Örökkévaló előtt; és Dávid föl volt öltöztetve gyolcs köntösbe.

verse #15

És Dávid és egész Izráel háza vitték az Örökkévaló frigyszekrényét riadó és kürtszó mellett.

verse #16

És amint elérkezik az Örökkévaló frigyszekrénye Dávid várába, Mikál, Saul leánya kitekintett az ablakon és látta Dávid királyt, amint szökdelt és táncolt az Örökkévaló előtt és megvetette őt szívében.

verse #17

Azután bevitték az Örökkévaló frigyszekrényét és fölállították a maga helyén a sátorban, amelyet fölszerelt számára Dávid; és Dávid bemutatott az Örökkévaló előtt égő- és békeáldozatokat.

verse #18

És befejezte Dávid az égő- és békeáldozatok bemutatását és megáldotta a népet az Örökkévalónak, a Seregek Urának nevében.

verse #19

És kiosztott az egész népnek, Izráel egész tömegének, férfinak éppúgy, mint nőnek, fejenként egy kerek kenyeret, egy szelet húst és egy szőlőskalácsot, azután a nép elszéledt és mindenki hazament házába.

verse #20

Azután visszatért Dávid, hogy áldással köszöntse házát és elébe jött Mikál, Saul leánya és szólt: Mily dicső volt ma Izráel királya, aki úgy lépett föl ma szolgái rabnőinek szeme láttára, mint a léhák egyike szokott mutatkozni nyilvánosan.

verse #21

És Dávid szólt Mikálhoz: Az Örökkévaló előtt történt ez, aki kiválasztott engem, inkább mint atyádat és egész házát és engem rendelt arra, hogy vezér legyek az Örökkévaló népe, Izráel fölött; az ő színe előtt vigadoztam.

verse #22

És ha még csekélyebbnek látszanék és ha alacsonyabbá válnék is saját szememben, azokkal a rabnőkkel, kikről szólottál, megtisztelve látnám magamat közöttük.

verse #23

És Mikálnak, Saul leányának nem született gyermeke halála napjáig.

Chapters:

6 7 22