Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az efezusbelieknek írt

4. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6


1. vers

annak okáért intelek titeket én, ki fogoly vagyok az Úristenért, hogy úgy járjatok, mint méltó az hivatalhoz, mellyel az Isten elhíva


2. vers

minden alázatossággal és szelídséggel és engedelmességgel egymásnak tűrvén az szeretetnek általa,


3. vers

és arra igyekezzetek, hogy az békességnek kötele által az lelki egyességet megtartsátok.


4. vers

egy az test, és egy az lélek, miképpen el is hívattatátok az ti hivatalotoknak egy reménységében.


5. vers

egy az Úr, egy az hit, egy az keresztség,


6. vers

egy az Isten, ki mindeneknek Atyja, ki mindeneknek felette vagyon, és mindeneken vagyon, és tibennetek mindentekben.


7. vers

demaga mindenikünknek adott az Isten ajándékot az Krisztusnak adományának mértéke szerint.


8. vers

annak okáért mondja. mikoron az magasságba felment volna, az fogságot fogva vivé, és ajándékot ada az embereknek.


9. vers

de micsoda, hogy ezt mondja, felmene, hanem ez, hogy le is szállott volt először az földnek legalsó részére?


10. vers

aki leszállott volt, ugyanazon, aki fel is mene minden egeknek felébe, hogy mindeneket betöltene.


11. vers

és ugyanazon ada némelyeket, hogy apostolok lennének, némelyeket, hogy írásmagyarázók, és némelyeket, hogy próféták, némelyeket kedig, hogy evangéliumhirdetők legyenek, némelyeket, hogy pásztorok és tanítók,


12. vers

hogy az ő munkájukkal az szenteknek szolgálnának, és az Krisztus Jézusnak testét építenék mindaddig,


13. vers

mígnem mindnyájan az hitnek egyes voltába jussunk és az Istennek fiának ismeretére, és hogy ért emberré legyünk, és az mi időnknek mértéke szerint teljességgel való ért idővel az Krisztushoz legyünk hasonlatosak,


14. vers

hogy innét tova gyermekek ne legyünk, kik az vízen való habnak hasonlatossága szerint ide és tova veressünk minden tanúságnak szelével embereknek álnokságának általa és csalárdságának általa, mellyel minket megkezdenek, hogy minket megcsaljanak,


15. vers

hanem az szeretetben igazságot követvén mindenestől fogva abban növekedjünk fel, aki minekünk fejünk, az az, az Krisztusban,


16. vers

kiben az egész test, ha az egyéb tagokkal egyetembe erősen egybefoglaltatik és egyberagasztatik az tagoknak minden egybeeresztésének általa, és az tagokba az egész testből élő erő szolgáltatik, és az testnek minden részében az ő erejének mivoltát megmutatta, annyiban mennyi nagysága az testnek részének vagyon, növekedést ad az testnek, önmagának épülésére, az szeretetnek általa.


17. vers

annak okáért ezt mondom, és bizonyságot teszek az Úristennek általa, hogy ennek utána ne járjatok akképpen, mint az egyéb pogányok járnak az ő akaratuknak hiúságában,


18. vers

kiknek az ő lelküket sötétség fogta be, kik elidegenültenek az isteni élettől az tudatlanságért, az mely őbennük vagyon, és az ő szívüknek megvakulásáért,


19. vers

kik minek utána arra jutának, hogy bűnükről való bánat nélkül éljenek, önmagukat fajtalan életre adák, hogy minden fertelmes bűnt nagy telhetetlenséggel tennének.


20. vers

ti kediglen nem ekképpen tanulátok meg az Krisztust.


21. vers

mert az ő beszédét hallgatátok, és abban erre tanítának titeket, hogy miképpen az Jézusban igazság vagyon,


22. vers

azonképpen le kell vetnetek az ó embert az ő elébb való életével egyetembe, mely elrothad az ő tévelygésének kívánságai szerint,


23. vers

meg kell kediglen újulnotok az ti értelmetekben az szent léleknek általa,


24. vers

és új emberbe kell felöltöznötök, ki Isten szerint teremtetett az megigazulásnak és igazságnak szentségének általa.


25. vers

annak okáért az hamis beszédet elhagyván minden igazat szóljon az ő közel való emberével. mert egymás tagjai vagyunk.


26. vers

megharagudjatok, és ne vétkezzetek. az nap el ne nyugodjék az ti haragotokon,


27. vers

és ne adjatok helyt az vádolónak.


28. vers

az ki oroz vala, továbbá ne orozzon, hanem inkább munkálódjék kezeivel jó munkát tévén, hogy adhasson annak, akinek szüksége leend.


29. vers

semmi fertelmes beszéd az ti szátokból ne jöjjön, hanem ha mely jó, és épülésre való, és annyiszor leszen, mennyiszer szükség, hogy kedves legyen azoknak, akik hallgatják.


30. vers

és meg ne szomorítsátok az Istennek Szent Lelkét, kinek általa jegyezve vagytok az váltságnak napjáiglan,


31. vers

minden méreggel való beszéd és felfuvalkodás és harag és minden felszóval való feddődés, és minden átkozódás kivettessék tiközületek minden gonoszsággal egyetembe.


32. vers

egymáshoz kediglen jók legyetek, könyörületes szívűek, egymásnak adakozók, miképpen az Isten is az Krisztusnak általa adakozék tinektek.

Fejezetek:


Könyvek