Az Szent Pál apostolnak levele, melyet az efezusbelieknek írt

3. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6


1. vers

ez okért vagyok én Pál az Krisztus Jézusnak foglya tiértetek pogányokért.


2. vers

mert halljátok az Istennek kedvének dolgosságát, mely dolgosságot énnekem ada, hogy tiközöttetek viselnék,


3. vers

hogy jelenés szerint kinyilatkoztatá énnekem az ő isteni titkát, mint ennek előtte kevés beszéddel megírám,


4. vers

melyből megérthetitek az én értelmemet, mely az Krisztusnak titkában vagyon, mikoron olvassátok,


5. vers

mely isteni titok egyéb időkben nyilván nem volt az embereknek fiainak, mint mostan megjelent az ő szent apostolainak és prófétáinak az Szentléleknek általa,


6. vers

hogy az pogány népek is az örökséget egyetembe bírják, és egy testet tegyenek, és az Istennek ígéretében részesek legyenek az Krisztusban az evangéliumnak általa,


7. vers

melyben szolga lők az Istennek énhozzám való kedvének ajándékának általa, melyet ada énnekem az ő hatalmasságának ereje szerint.


8. vers

énnekem, ki minden szentek között legkisebb vagyok, adá az Isten ez ajándékot, hogy az pogányoknak közötte prédikáljam az Krisztusnak gazdagságát, melynek végére nem mehetnek,


9. vers

és világra hozzam mindeneknek és megmutassam, az isteni titoknak közönséggel való vitele mely nagy legyen, mely el vala rejtetvén öröktől fogva az Istenben, ki mindeneket teremte az Jézus Krisztusnak általa,


10. vers

hogy nyilván legyen mostan az egyházi népnek általa az Istennek felette igen különb-különbképpen való bölcsessége,


11. vers

azoknak, kik az mennyekben fő állapotban és hatalmas állapotban vannak az örök idők szerint, mely időket eleitől fogva erre végeze, mely egyházbeli népet szerze az mi Urunkban, az Krisztus Jézusban,


12. vers

kinek általa bátorságunk vagyon, és bizodalommal való hozzámenetünk, mely bizodalmunk vagyon az őbenne való hitünknek általa.


13. vers

annak okáért kérlek, hogy meg ne fogyatkozzatok az hitben az én sanyarúság szenvedésemért, melyeket tiértetek szenvedek, mely tinektek dicséretetekre vagyon.


14. vers

ez dolognak okáért meghajtom az én térdeimet az mi Urunknak, az Jézus Krisztusnak Atyjának,


15. vers

kitől, mint közönséges atyánktól, minden rokonságnak nevezete vagyon, mind az mennyekben és mind az földön,


16. vers

hogy adjon tinektek az ő dicsőségének gazdag volta szerint erőt, kivel megerősüljetek az ő Szent Lelkének általa, és belső emberré legyetek,


17. vers

hogy az Krisztus lakozzék az ti szívetekben az hitnek általa, és hogy az hitben gyökeret verjetek, és fundamentumot vessetek,


18. vers

és hogy megfoghassátok mind az egyéb szentekkel egyetembe: az Istennek jó volta mely igen elterjedett legyen, és mely hosszan elhatott legyen, és mely igen mély legyen, és mely igen felséges legyen,


19. vers

és hogy megismerhessétek az Krisztusnak mihozzánk való szerelmét, mely minden emberi tudományt felülmúl, hogy beteljesedjetek az Istennek minden teljes voltával.


20. vers

annak kediglen, aki mindezeknek felette, amelyeket kérünk avagy gondolunk az ő erejének általa, mely mibennünk magát jelenti, mindent nagy bőséggel beteljesíthet,


21. vers

legyen dicsőség az egyházbeli népnek közötte az Jézus Krisztusnak általa, ez világnak minden örökkön örökké való idejében, ámen.

Fejezetek:


Könyvek