capítulo 13
Azután így szólt az Úr Mózeshez és Áronhoz:
Ha egy ember testének bőrén daganat, kiütés vagy fehér folt támad, és bőrleprára lehet gyanakodni, vigyék el Áronhoz, a paphoz vagy a pap fiai közül valamelyikhez.
Nézze meg a pap a test bőrén lévő fakadékot. Ha a szőr a fakadékban fehérré változott, és ha a fakadék felülete mélyebben van testének bőrénél, akkor leprás fakadék az. Mihelyt a pap ezt látja, ítélje tisztátalannak.
Ha pedig fehér folt van a teste bőrén, de felülete nincs mélyebben a bőrnél, és a szőre sem változott fehérré, akkor különítse el a pap a fakadékos embert hét napig.
A hetedik napon pedig nézze meg őt a pap, s ha szerinte a fakadék ugyanolyan állapotban van, nem terjedt tovább a fakadék a bőrön, a pap ismét különítse el őt hét napig.
Nézze meg őt a pap a hetedik napon másodszor is, és ha a fakadék elhalványult, és nem terjedt tovább a bőrön, ítélje őt tisztának a pap. Csak kiütés az. Mossa meg hát a ruháit, és legyen tiszta.
De ha a kiütés továbbterjedt a bőrön, miután a papnál megtisztulása végett jelentkezett, akkor ismét jelentkezzen a papnál.
Ha látja a pap, hogy íme, továbbterjedt a kiütés a bőrön, ítélje azt a pap tisztátalannak, lepra az.
Ha leprás fakadék lesz az emberen, vigyék tehát a paphoz.
Ha látja a pap, hogy íme, fehér daganat van a bőrön, és a szőrt fehérré változtatta, és vadhús van a daganatban,
akkor idült lepra az a bőrén. Ítélje tisztátalannak azt a pap, ne is különítse el, mert tisztátalan.
Ha pedig folyton fejlődik a lepra a bőrön, és a leprás fakadék elborítja a fakadékos egész bőrét tetőtől talpig mindenfelé, ahol a pap szeme látja,
és ha látja a pap, hogy íme, elborította a poklosság annak egész testét, akkor ítélje tisztának a fakadékot. Tiszta, mert egészen fehérré változott.
De mihelyt vadhús mutatkozik benne, tisztátalan legyen.
Ha meglátja a pap a vadhúst, tisztátalannak ítélje. A vadhús tisztátalan: lepra az.
De ha a vadhús eltűnik, és fehérré változik, akkor menjen a paphoz.
Ha megnézi a pap, és a fakadék csakugyan fehérré változott, akkor ítélje a pap a fakadékot tisztának, tiszta az.
Ha pedig valakinek a teste bőrén kelevény volt, de begyógyult,
és a kelevény helyén fehér daganat vagy vörhenyesfehér folt támad, jelentkezzen a papnál.
Ha látja a pap, hogy íme, felülete mélyebben van a bőrnél, és a szőre fehérré változott, akkor ítélje azt a pap tisztátalannak. Leprás fakadék az, ami a kelevényből fakadt.
Ha pedig megnézi a pap, és íme, nincs benne fehér szőr, és nincs is mélyebben a bőrnél, sőt elhalványult, akkor különítse el a pap hét napig.
Ha azonban továbbterjed a bőrön, akkor tisztátalannak ítélje azt a pap, leprás fakadék az.
De ha előbbi állapotában maradt a folt, és nem terjedt tovább, a kelevény hegedése az, azért tisztának ítélje a pap.
Vagy ha valakinek a bőrén égési seb lesz, és a seb helyén vörhenyesfehér vagy fehér folt támad,
és megnézi azt a pap, és íme, a szőr fehérré változott a foltban, és annak felülete mélyebben van a bőrnél: lepra az, ami a seben fakadt, azért ítélje azt a pap tisztátalannak, leprás fakadék az.
De ha megnézi a pap, és íme, nincs a foltban fehér szőr, és nincs is mélyebben a bőrnél, sőt el is halványult, akkor különítse el őt a pap hét napig.
Nézze meg azt a pap a hetedik napon. Ha továbbterjedt a bőrön, akkor tisztátalannak ítélje a pap, leprás fakadék az.
Ha pedig előbbi állapotában van a folt, nem terjedt a bőrön, sőt halványabb lett, égési daganat az. Ítélje tehát tisztának a pap, mert égési seb hege az.
Ha egy férfinak vagy asszonynak fakadék támad a fején vagy a szakállában,
és a pap megnézi a fakadékot, és íme, annak felülete mélyebben van a bőrnél, és abban a szőr sárga és vékony: akkor ítélje azt a pap tisztátalannak. Var az, a fej vagy szakáll leprája.
Ha pedig megnézi a pap a varas fakadékot, és íme, annak felülete nincsen mélyebben a bőrnél, és nincs benne fekete szőr: akkor hét napig rekessze külön a pap azt, akinek varas fakadéka van.
Nézze meg a pap a fakadékot a hetedik napon, és ha nem terjedt a var, és nem lett benne sárga szőr, és a varnak a felülete nem lett mélyebbé a bőrnél,
akkor borotválják meg, de a varat le ne borotválják. A pap pedig másodszor is különítse el a varas embert hét napig.
A pap nézze meg a vart a hetedik napon, és ha nem terjed a var a bőrön, és a felülete nincsen mélyebben a bőrnél, akkor tisztának ítélje azt a pap, és mossa meg a ruháit, és tiszta lesz.
De ha továbbterjed a var a bőrön, miután tisztának ítélte azt,
és megnézi a pap, és csakugyan terjedt a var a bőrön, akkor ne is kutasson a pap a sárga szőr után, tisztátalan az.
De ha a var szerinte ugyanolyan állapotban van, és fekete szőr nőtt benne, meggyógyult az a var, tiszta az. Ítélje tisztának a pap.
Ha pedig egy férfi vagy asszony testének a bőrén foltok, fehér foltok támadnak,
és megnézi a pap, és íme, a bőrükön levő foltok halványfehérek, bőrön fakadt sömör az. Tiszta az az ember.
Ha egy embernek teljesen kihull a haja, az kopasz, és tiszta.
Ha elölről hull ki a haja, elöl kopasz ő, és tiszta.
Ha pedig az ő egészen kopasz vagy elöl kopasz fején vörhenyesfehér fakadék támad, leprás fakadék az az ő teljesen kopasz vagy elöl kopasz fején.
Ha megnézi azt a pap, és íme, a fakadék daganata vörhenyesfehér az ő egészen kopasz vagy elöl kopasz fején, olyanforma, mint a test bőrén való lepra:
poklos ember az, tisztátalan, igen tisztátalannak ítélje őt a pap, mivelhogy a fején fakadék van.
A poklos ember pedig, akin a fakadék van, megszaggatott ruhában és mezítelen fővel legyen, a bajszát takarja el, és ezt kiáltsa: „Tisztátalan, tisztátalan!”
Mindaddig tisztátalan legyen, amíg rajta van a fakadék, mert tisztátalan ő. Egyedül lakjon, a táboron kívül legyen a lakása.
Ha pedig egy ruhán van a leprás fakadék, gyapjúruhán vagy lenruhán
vagy lenből és gyapjúból készült fonadékon vagy szöveten; vagy bőrön, vagy valamely bőrből való készítményen;
és ha az a fakadék zöld vagy vörhenyes színű a ruhán vagy bőrön vagy szöveten vagy fonadékon vagy akármely bőrből való eszközön: leprás fakadék az, mutassák meg azért a papnak.
Nézze meg a pap a fakadékot, és hét napig rekessze külön azt, amin a fakadék van.
A hetedik napon pedig nézze meg a fakadékot. Ha terjed a fakadék a ruhán vagy szöveten vagy fonadékon vagy bőrön és bármely készítményen, amivé a bőrt feldolgozzák: emésztő lepra az a fakadék, tisztátalan az.
Azért égesse el azt a ruhát vagy a gyapjúból vagy a lenből készült szövetet vagy fonadékot vagy akármely bőrből való eszközt, amelyen a fakadék van. Emésztő poklosság az, tűz eméssze meg.
De ha megnézi a pap, és íme, nem terjedt a fakadék a ruhán vagy szöveten vagy fonadékon vagy akármely bőrből való eszközön,
akkor parancsolja meg a pap, hogy mossák meg azt, amin a fakadék van, és különítse el azt másodszor is hét napig.
Ha pedig megnézi azt a pap a mosás után, és íme, a fakadék nem változtatta meg a színét: ha nem terjedt is a fakadék, tisztátalan az, tűzben égesd el! Beevődés az, akár a fonákján van, akár a színén.
De ha látja a pap, hogy íme, halványabb lett a fakadék a mosás után, akkor szakítsa el azt a ruhától vagy bőrtől vagy szövettől vagy fonadéktól.
Ha mégis mutatkozik a ruhán vagy szöveten vagy fonadékon vagy akármely bőrből való eszközön, akkor kiújulás az. Tűzben égesd el azt, amin a fakadék van.
Azt a ruhát pedig vagy szövetet vagy fonadékot vagy akármely bőrből való eszközt, amelyet megmostál, ha eltávozik róluk a fakadék, mosd meg másodszor is, és tiszta lesz.
Ez a törvénye a leprás fakadéknak, akár gyapjú-, akár lenruhán, akár szöveten, akár fonadékon vagy bármely bőrből való eszközön legyen, hogy tisztának vagy tisztátalannak ítéltessék.