A János írása szerint való szent evangyéliom

chapter 9


Chapters:


verse #1

És a mint eltávozék, láta egy embert, a ki születésétől kezdve vak vala.


verse #2

És kérdezék őt a tanítványai, mondván: Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született?


verse #3

Felele Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.


verse #4

Nékem cselekednem kell annak dolgait, a ki elküldött engem, a míg nappal van: eljő az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik.


verse #5

Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.


verse #6

Ezeket mondván, a földre köpe, és az ő nyálából sárt csinála, és rákené a sarat a vak szemeire,


verse #7

És monda néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (a mi azt jelenti: Küldött). Elméne azért és megmosakodék, és megjöve látva.


verse #8

A szomszédok azért, és a kik az előtt látták azt, hogy vak vala, mondának: Nem ez-é az, a ki itt szokott ülni és koldulni?


verse #9

Némelyek azt mondák, hogy: Ez az; mások pedig, hogy: Hasonlít hozzá. Ő azt mondá, hogy: Én vagyok az.


verse #10

Mondának azért néki: Mimódon nyiltak meg a te szemeid?


verse #11

Felele az és monda: Egy ember, a kit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom.


verse #12

Mondának azért néki: Hol van az? Monda: Nem tudom.


verse #13

Vivék őt, a ki előbb még vak volt, a farizeusokhoz.


verse #14

Mikor pedig Jézus a sarat csinálá és felnyitá ennek szemeit, szombat vala.


verse #15

Szintén a farizeusok is megkérdezék azért őt, mimódon jött meg a látása? Ő pedig monda nékik: Sarat tőn szemeimre, és megmosakodám, és látok.


verse #16

Mondának azért némelyek a farizeusok közül: Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot. Mások mondának: Mimódon tehet bűnös ember ilyen jeleket? És hasonlás lőn közöttük.


verse #17

Újra mondának a vaknak: Te mit szólsz ő róla, hogy megnyitá a szemeidet? Ő pedig monda: Hogy próféta.


verse #18

Nem hivék azért a zsidók róla, hogy vak vala és megjöve a látása, mígnem előhívák annak szüleit, a kinek megjöve a látása,


verse #19

És megkérdezék azokat, mondván: Ez a ti fiatok, a kiről azt mondjátok, hogy vakon született? mimódon lát hát most?


verse #20

Felelének nékik annak szülei és mondának: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született:


verse #21

De mimódon lát most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk: elég idős már ő; őt kérdezzétek; ő beszéljen magáról.


verse #22

Ezeket mondák annak szülei, mivelhogy félnek vala a zsidóktól: mert megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, rekesztessék ki a gyülekezetből.


verse #23

Ezért mondák annak szülei, hogy: Elég idős, őt kérdezzétek.


verse #24

Másodszor is szólíták azért az embert, a ki vak vala, és mondának néki: Adj dicsőséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.


verse #25

Felele azért az és monda: Ha bűnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.


verse #26

Újra mondák pedig néki: Mit csinált veled? Mimódon nyitotta meg a szemeidet?


verse #27

Felele nékik: Már mondám néktek és nem hallátok: miért akarjátok újra hallani? avagy ti is az ő tanítványai akartok lenni?


verse #28

Szidalmazák azért őt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk.


verse #29

Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk, honnan való.


verse #30

Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta.


verse #31

Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.


verse #32

Öröktől fogva nem hallaték, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna.


verse #33

Ha ez nem Istentől volna, semmit sem cselekedhetnék.


verse #34

Felelének és mondának néki: Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket? És kiveték őt.


verse #35

Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában?


verse #36

Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?


verse #37

Monda pedig néki Jézus: Láttad is őt, és a ki beszél veled, az az.


verse #38

Az pedig monda: Hiszek, Uram. És imádá Őt.


verse #39

És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak; és a kik látnak, vakok legyenek.


verse #40

És hallák ezeket némely farizeusok, a kik vele valának, és mondának néki: Avagy mi is vakok vagyunk-é?


verse #41

Mondá nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bűnötök megmarad.

Chapters:


Books