A János írása szerint való szent evangyéliom

chapter 3


Chapters:


verse #1

Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere:


verse #2

Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele.


verse #3

Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.


verse #4

Mondta néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?


verse #5

Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.


verse #6

A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.


verse #7

Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.


verse #8

A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született.


verse #9

Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek?


verse #10

Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket?


verse #11

Bizony, bizony mondom néked, a mit tudunk, azt mondjuk, és a mit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok.


verse #12

Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek?


verse #13

És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van.


verse #14

És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie.


verse #15

Hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen.


verse #16

Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.


verse #17

Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.


verse #18

A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.


verse #19

Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának.


verse #20

Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedeteit fel ne fedessenek;


verse #21

A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.


verse #22

Ezután elméne Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére; és ott időzék velök, és keresztele.


verse #23

János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és megkeresztelkedének.


verse #24

Mert János még nem vetteték a tömlöczbe.


verse #25

Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felől.


verse #26

És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! A ki veled vala a Jordánon túl, a kiről te bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki.


verse #27

Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki.


verse #28

Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a Krisztus, hanem hogy ő előtte küldettem el.


verse #29

A kinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, a ki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt.


verse #30

Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.


verse #31

A ki felülről jött, feljebb való mindenkinél. A ki a földről való, földi az és földieket szól; a ki a mennyből jött, feljebb való mindenkinél.


verse #32

És arról tesz bizonyságot, a mit látott és hallott; és az ő bizonyságtételét senki sem fogadja be.


verse #33

A ki az ő bizonyságtételét befogadja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz.


verse #34

Mert a kit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket.


verse #35

Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent.


verse #36

A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.

Chapters:


Books