Pál apostolnak a filippibeliekhez írt levele

chapter 4


Chapters:

1 2 3 4


verse #1

Annakokáért szerelmes atyámfiai, a kik után úgy vágyakozom, ti én örömöm és én koronám, ekképen álljatok meg az Úrban, én szerelmeseim!


verse #2

Evódiát intem, Sintikhét is intem, hogy egyenlő indulattal legyenek az Úrban.


verse #3

Igen, kérlek téged is, igaz szolgatársam, légy segítségül ezeknek, mint a kik az evangyéliom dolgában együtt viaskodtak velem, Kelemennel is, és ama többi munkatársaimmal, kiknek neveik fölírvák az életnek könyvében.


verse #4

Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!


verse #5

A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!


verse #6

Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.


verse #7

Én az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.


verse #8

Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekről gondolkodjatok.


verse #9

A miket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is én tőlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz.


verse #10

Felette igen örültem pedig az Úrban, hogy immár valahára megújultatok az én felőlem való gondviseléstekben; mely dologban gondoskodtatok is, de nem volt alkalmatok.


verse #11

Nem hogy az én szűkölködésemre nézve szólnék; mert én megtanultam, hogy azokban, a melyekben vagyok, megelégedett legyek.


verse #12

Tudok megaláztatni is, tudok bővölködni is; mindenben és mindenekben ismerős vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is.


verse #13

Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít.


verse #14

Mindazáltal jól tettétek, hogy nyomorúságomban részesekké lettetek.


verse #15

Tudjátok pedig ti is, Filippibeliek, hogy az evangyéliom hirdetésének kezdetén, mikor Macedóniából kimentem, egyetlen egyház sem volt részes velem a kölcsönös adásban és vevésben, csak ti egyedül:


verse #16

Mert már Thessalónikában is, egyszer is, másszor is, küldtetek nékem szükségemre.


verse #17

Nem mintha kívánnám az ajándékot: hanem kívánom azt a gyümöcsöt, mely sokasodik a ti hasznotokra.


verse #18

Megkaptam pedig mindent, és bővölködöm; beteltem, vévén Epafróditustól, a mit küldöttetek, mint kedves jó illatot, kellemes, tetsző áldozatot az Istennek.


verse #19

Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban.


verse #20

Az Istennek pedig és a mi Atyánknak dicsőség mind örökkön örökké. Ámen.


verse #21

Köszöntsetek minden szentet a Krisztus Jézusban. Köszöntenek titeket az atyafiak, a kik velem vannak.


verse #22

Köszöntenek titeket minden szentek, mindeneknek felette pedig a császár udvarából valók.


verse #23

A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.

Chapters:


Books