Az Szent Pál apostolnak második levele, melyet az Timóteusnak írt

2. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4


1. vers

annak okáért te, én fiam, erős légy az kedvben, mely az Krisztus Jézusnak általa vagyon,


2. vers

és azokban, amelyeket éntőlem hallál sok tanúbizonyságoknak általa, ezeket hű emberekre bízzad, és olyakra, kik elegek lesznek erre, hogy egyebeket is tanítsanak.


3. vers

te annak okáért úgy szenvedjed az te sanyarúságidat, mint az Jézus Krisztusnak jó vitéze.


4. vers

senki nem kötelezi ő magát az ő életének dolgaiba, aki vitézlő életre adta ő magát, hogy kellemetes legyen annak, aki őtet az vitézlő életre választotta.


5. vers

hogyha igaz bajt veszen is fel valaki, meg nem koronáztatik, hanem ha törvény szerint veszen bajt.


6. vers

az szántó embernek munkálódni kell először, ha az földnek terméséből hasznot akar venni.


7. vers

vedd eszedbe, amelyeket mondok, mert kívánom, hogy mindenekben értelmet adjon teneked az Úristen.


8. vers

emlékezzél meg róla, hogy az Jézus Krisztus halottaiból feltámadott legyen, ki Dávidnak magzatja az én evangéliumom szerint, melyben nagy sanyarúságokat szenvedek,


9. vers

mint egy gonosztevő ember, mind fogságiglan. demaga az Istennek beszéde nem vala fogva.


10. vers

annak okáért mindeneket békességgel tűrök el az választottakért, hogy azok is üdvösséget nyerjenek, mely az Krisztus Jézusban vagyon örökkévaló dicsőséggel.


11. vers

bizony az beszéd: mert ha együtt haltunk meg, életünk is együtt leszen.


12. vers

ha békességgel tűrünk, együtt leszen országunk is. ha megtagadjuk őtet, ő is megtagad minket.


13. vers

ha hitetlenek vagyunk, ő mindéltig híven marad, ő magát meg nem tagadhatja.


14. vers

ezekre ints tanúbizonyságot tevén az Úristennek előtte, hogy az beszédekben való tusakodásokat ne kövessék, melyekből semmi haszon nincsen, és melyek nem egyébre valók, hanem hogy azok, akik hallják, elforduljanak.


15. vers

ezen igyekezzél, hogy te magadat jónak mutassad be az Istennek, és oly művesnek, ki meg ne szégyenültessék, és ki az Istennek beszédét igazán hasogatja.


16. vers

elhagyjad kediglen az hiábavaló beszédeket, melyek az keresztény hittől idegenek, mert nagyobb gonoszságra fognak növekedni,


17. vers

és azoknak beszéde elészen, mint egy farkasseb. kiknek közüle való Himeneusz és Filétusz,


18. vers

kik az igazság mellől eltévelyedének azt mondván, hogy immáron meglett legyen az feltámadás, és elfordítják nekiknek hitüket.


19. vers

demaga az Istennek ép fundamentuma erősen áll, melyen ez jegyzés vagyon: tudja az Úristen, kik legyenek az övéi, és távozzék el az hamisság túl minden, ki az Krisztus nevét nevezi.


20. vers

az nagy házban kediglen nemcsak arany- és ezüstpoharak vannak, hanem annak felette fa- és földpoharak, és némelyeket erre szerzettenek, hogy tisztelkedjenek velük, némelyeket, hogy ne tisztelkedjenek.


21. vers

annak okáért ha ki efféle bűnökből kitisztítandja ő magát, tisztességes szentelt edény leszen, és igen jó az Úristennek, mely minden jó dologra alkottatott.


22. vers

eltávoztassad kediglen az ifjúságnak gonosz kívánságit, kövess kediglen igazságot, hitet, szeretetet, békességet azokkal egyetembe, kik az Úristennek nevét segítségül hívják tiszta szívből.


23. vers

eltávoztassad kedig az balgatag és az bölcsesség nélkül való kérdezkedéseket, mert tudod, hogy ezek beszéd szerint való tusakodásokat nemzenek.


24. vers

az Istennek szolgájának kediglen nem kell tusakodónak lenni, hanem engedelmesnek mindenekhez, jóra tanítónak,


25. vers

és ki az gonoszokat szelídséggel tűrje el, ki tanítsa azokat, kik ellent tartanak, netalán az Isten valamikoron azt adja, hogy életüket megjobbítják az igazságnak megismeretére,


26. vers

és kitérnek az ördögnek tőriből, kiket az megfogott az ő akaratja szerint.

Fejezetek:


Könyvek